BUX 41,906.58
+1.60%
BUMIX 3,960.45
+0.94%
CETOP20 1,960.74
+2.16%
OTP 10,580
+0.71%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-5.33%
+2.90%
-0.20%
ZWACK 17,500
+1.74%
0.00%
ANY 1,640
+0.31%
RABA 1,165
+0.87%
0.00%
-0.49%
+1.89%
+0.46%
OPUS 193.2
-0.21%
-7.36%
+2.00%
0.00%
+4.39%
OTT1 149.2
0.00%
-1.99%
MOL 2,834
+1.21%
0.00%
ALTEO 2,390
+1.70%
+1.85%
+1.22%
EHEP 1,645
+2.81%
+1.43%
+1.67%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.72%
+8.53%
0.00%
SunDell 42,000
+5.53%
-2.33%
+2.65%
-4.40%
0.00%
+1.89%
+10.89%
GOPD 9,020
-27.84%
OXOTH 3,700
-2.37%
0.00%
NAP 1,226
+0.66%
-12.34%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Szigor kíséri az adócsökkentést

Az ördög a részletekben rejlik – ha valamire, a 2010. január 1-jén hatályba lépő adómódosításokra biztosan igaz ez a mondás. Több, első ránézésre lényegtelennek tűnő módosítás ugyanis komoly változásokat okozhat a vállalkozások működésében.

A jelentősebb, adókulcsokat érintő átalakításokat talán már említeni is felesleges, az utóbbi hónapokban számtalanszor esett szó ezekről (lásd felsorolásunkat). Az adócsomag egyik elemét azonban mindenképpen érdemes kiemelni: a vállalkozások jövőre már a tevékenységre jellemző kereset alapján kötelesek befizetni a tb-járulékokat. Ez utóbbi rendelkezés körül egyelőre sok a bizonytalanság; hogy egészen pontosan mit kell érteni az új járulékalapon, minden bizonnyal az első néhány hónap jogalkalmazása során válhat világossá.

A cégek életére hatással lesz az áfaszabályozás változása is. Az idén ugyanis év végéig ott kell befizetni ezt az adót – hivatalosan mondva: az minősül teljesítési helynek –, ahol a terméket értékesítő vagy szolgáltatást nyújtó telephelye van. 2010-től azonban a teljesítési hely már a megrendelő telephelye szerinti állam lesz. Egyes szolgáltatások esetében – ilyen többek között a fuvarozás vagy a vendéglátás – külön szabályok lépnek életbe, miközben egyszerűbbé válik az áfa-viszszatérítés igénylése.

A társasági adóban sokakat érintő szigorítás lehet, hogy már azok a cégek is kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, amelyek között csak a tulajdonosok közeli hozzátartozói viszonya miatt áll fenn kapcsolat. Változás az is, hogy ha egy cég jegyzett tőkéjéhez való hozzájárulást a tag apport formájában teljesíti, akkor 2010-től már az alapításkor is figyelembe kell venni a szokásos piaci árral kapcsolatos rendelkezéseket, legalábbis akkor, ha e hozzájárulásával a tag többségi tulajdonossá válik. Ez év végéig ez a szabály csak a működő társaságokra és a már eleve többségi befolyással rendelkező tagokra vonatkozott. Könnyítés azonban, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti ár dokumentálására bármilyen idegen nyelven sor kerülhet, évi 50 millió forint alatti ügyletek esetében pedig egyszerűsített dokumentáció készíthető.

A szokásos piaci ár megállapítása során egyszerűbbé válik a határozat meghozatala egyoldalú eljárás esetén, mivel a kötőerő beálltához már nem szükséges bemutatni az érintett kapcsolt vállalkozás nyilatkozatát a határozat elfogadásáról. A kérelmek eddigi hiteles fordítása helyett pedig elegendő lesz egy szakfordítás bemutatása két- vagy többoldalú eljárás esetén.

Ami a helyi iparűzési adót (hipa) illeti: 2010-től az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) hatáskörébe kerülnek a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok. Az adózóknak az állami adóhatósághoz kell majd benyújtani a hipabevallásokat, és ide kell befizetni az adót is. Az egyszerűsítés irányába mutat, hogy a több telephellyel rendelkező adózóknak így csupán egy bevallást kell készíteniük, ebben azonban az adókötelezettséget le kell bontani telephelyekre. Bár az ügyintézés jó része ezzel az APEH-hez kerül, a méltányosság engedélyezése során nagyobb mozgásteret kapnak az önkormányzatok. A jogorvoslati eljárás kivételével ugyanis az APEH az önkormányzati adóhatóság nyilatkozata alapján gyakorolja a fizetési könnyítéssel és a tartozás elengedésével kapcsolatos kérelmeket.

Az adminisztrációs teher csökken azáltal, hogy a külön lapon történő nyenyi-adatszolgáltatás 2010-től megszűnik. A foglalkoztatóknak ennek fejében a havonkénti adatszolgáltatási kötelezettség keretében kell jelenteni néhány további adatot is az APEH-nek, többek között az adott hónapban létesített, illetve az átlépés miatt megszűnt magán-nyugdíjpénztári tagsági viszony napját, valamint a pénztár kódját. Jó hír az is, hogy érdemi vizsgálat nélkül az elkésett fellebbezés sem utasítható el. KR

Személyi jövedelemadó

1. Bruttósítás

- az összevont adóalap részét képezi a jövedelem után fizetett társadalombiztosítási járulék általános, 27 százalékos mértéke, biztosítási kötelezettség hiányában pedig az ezen jövedelmeken fizetendő egészségügyi hozzájárulás szintén 27 százalékra emelkedő mértéke.

2. Adókedvezmények megszüntetése

- valamennyi szja-adókedvezmény megszűnik a családi kedvezmény, a súlyosan fogyatékos magánszemély személyi kedvezménye – a havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg –, valamint a mezőgazdasági őstermelők kedvezménye kivételével.

3. Forrásadó

- kamat, jogdíj és szolgáltatási díj után 30 százalékos forrásadót kell fizetni akkor, ha a juttatásban részesülő magánszemély olyan államban bír illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezménye, és a magyar adó tekintetében is külföldi illetőségűnek minősül; az adót a magyar kifizető állapítja meg;

- mentesül a forrásadó-fizetési kötelezettség alól az EU, az EGT vagy az OECD valamely tagállamában elismert tőzsdére bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamata.

4. Tartós befektetési szerződés

- a hitelintézettel vagy befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés keretében lekötött minimum 25 ezer forintos pénzösszeg legalább 3 éves, legfeljebb 5 éves lekötés esetén 10 százalékkal, legalább 5 éves lekötés esetén pedig nulla százalékkal adózik.

5. Külföldi juttatások adózása

- a külföldi jog által társadalombiztosítási ellátás, családtámogatási ellátás, szociális segély jogcímen biztosított juttatások hazai adókötelezettségét a magyar jogszabály alapján hasonló jogcímen folyósított juttatás adókötelezettségének megfelelően kell meghatározni; többek között a külföldről folyósított családi pótlék ugyanúgy adóterhet nem viselő járandóságnak minősülhet, mint a magyarországi családi pótlék.

6. Devizában kapott bevétel átszámítása

- külföldi pénznemben meghatározott bevétel esetén a bevételszerzés időpontjában érvényes, a jegybank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell a bevételt forintra átszámítani; lehetőség van arra is, hogy a magánszemély a szerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos árfolyamot, vagy – amennyiben ilyen a rendelkezésére áll – a tranzakciót követő/megelőző 15 napon belül kiállított vételt/eladást igazoló bizonylaton feltüntetett árfolyamot alkalmazza.

7. Tőkepiaci ügyletek

- az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok kiterjednek minden olyan esetre, amely a törvényben meghatározott befektetési szolgáltatók igénybevételével köthető. Az érintett ügylet tárgya az értékpapírokon kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Ilyen ügylettel összefüggésben az adóbevallási és -fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli.



- az összevont adóalap részét képezi a jövedelem után fizetett társadalombiztosítási járulék általános, 27 százalékos mértéke, biztosítási kötelezettség hiányában pedig az ezen jövedelmeken fizetendő egészségügyi hozzájárulás szintén 27 százalékra emelkedő mértéke.

2. Adókedvezmények megszüntetése

- valamennyi szja-adókedvezmény megszűnik a családi kedvezmény, a súlyosan fogyatékos magánszemély személyi kedvezménye – a havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg –, valamint a mezőgazdasági őstermelők kedvezménye kivételével.

3. Forrásadó

- kamat, jogdíj és szolgáltatási díj után 30 százalékos forrásadót kell fizetni akkor, ha a juttatásban részesülő magánszemély olyan államban bír illetőséggel, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezménye, és a magyar adó tekintetében is külföldi illetőségűnek minősül; az adót a magyar kifizető állapítja meg;

- mentesül a forrásadó-fizetési kötelezettség alól az EU, az EGT vagy az OECD valamely tagállamában elismert tőzsdére bevezetett, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kamata.

4. Tartós befektetési szerződés

- a hitelintézettel vagy befektetési szolgáltatóval kötött tartós befektetési szerződés keretében lekötött minimum 25 ezer forintos pénzösszeg legalább 3 éves, legfeljebb 5 éves lekötés esetén 10 százalékkal, legalább 5 éves lekötés esetén pedig nulla százalékkal adózik.

5. Külföldi juttatások adózása

- a külföldi jog által társadalombiztosítási ellátás, családtámogatási ellátás, szociális segély jogcímen biztosított juttatások hazai adókötelezettségét a magyar jogszabály alapján hasonló jogcímen folyósított juttatás adókötelezettségének megfelelően kell meghatározni; többek között a külföldről folyósított családi pótlék ugyanúgy adóterhet nem viselő járandóságnak minősülhet, mint a magyarországi családi pótlék.

6. Devizában kapott bevétel átszámítása

- külföldi pénznemben meghatározott bevétel esetén a bevételszerzés időpontjában érvényes, a jegybank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell a bevételt forintra átszámítani; lehetőség van arra is, hogy a magánszemély a szerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes hivatalos árfolyamot, vagy – amennyiben ilyen a rendelkezésére áll – a tranzakciót követő/megelőző 15 napon belül kiállított vételt/eladást igazoló bizonylaton feltüntetett árfolyamot alkalmazza.

7. Tőkepiaci ügyletek

- az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből származó jövedelemre vonatkozó adózási szabályok kiterjednek minden olyan esetre, amely a törvényben meghatározott befektetési szolgáltatók igénybevételével köthető. Az érintett ügylet tárgya az értékpapírokon kívül más pénzügyi eszköz, áru és deviza is lehet. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 20 százalék. Ilyen ügylettel összefüggésben az adóbevallási és -fizetési kötelezettség a magánszemélyt terheli. Társasági adó és válságkezelő intézkedések Szigorítások

1. Ellenőrzött külföldi társaság

- az a külföldi társaság, amelyben az adóév többségében van belföldi illetőségű tényleges tulajdonos; tényleges tulajdonosnak minősül a magánszemély, ha a külföldi társaságban akár közvetetten a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával rendelkezik, vagy

- az a külföldi társaság, amelynek bevétele többségében magyarországi forrásból származik akkor, ha a társaság által az adóévre fizetett, visszatérítéssel csökkentett társasági adónak megfelelő adó és az adóalap százalékban kifejezett hányadosa nem éri el a magyar társaságiadó-mérték kétharmadát, azaz 2010-től a 12,66 százalékot;

- mentesül e titulus alól a külföldi szervezet, ha

- valós gazdasági jelenléttel bír az EU vagy az OECD valamelyik tagállamában, vagy olyan államban, amellyel hazánk kötött a kettős adóztatás kikerülését célzó egyezményt

- van olyan, legalább 25 százalékos részesedéssel rendelkező tulajdonosa, amelyet legalább 5 éve elismert tőzsdén jegyeznek.

2. Ingatlannal rendelkező társaság

- ingatlannal rendelkező társaságnak minősül az adózó, amennyiben a beszámolójában – figyelembe véve a külföldi kapcsolt vállalkozásokat is – kimutatott eszközök mérleg-fordulónapi piaci értékének együttes összegéből a Magyarországon található ingatlanok értéke több mint 75 százalék, valamint

- tagja vagy a csoport valamelyikének tagja az adóév legalább egy napján olyan államban rendelkezik külföldi illetőséggel, amellyel nincs Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, vagy az egyezmény lehetővé teszi az árfolyamnyereség Magyarországon történő adóztatását;

- beszámolón az adóévre vonatkozó, a naptári év május 31-ig rendelkezésre álló beszámolót kell érteni, és első ízben a 2011. május 31-ig rendelkezésre álló beszámolót kell a számításnál figyelembe venni;

- az adózó az ingatlan arányának megállapításához szükséges adatokról a naptári év július 31-ig köteles értesíteni a csoporthoz tartozó valamennyi kapcsolt vállalkozását;

- mentesül e szigorítások alól a társaság, ha a részesedés elidegenítésére, kivonására nem került sor az adott naptári év során.

3. Forrásadó

- a forrásadó alóli mentesülés csak akkor lesz lehetséges, ha a külföldi szervezet illetősége szerinti állammal Magyarország kötött a kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt, ám ha csupán a külföldi szervezet székhelye szerinti állammal rendelkezik hazánk ilyen egyezménnyel, akkor meg kell fizetni a forrásadót;

- nem kell forrásadót fizetni az MNV Zrt., az MFB Zrt., az Eximbank Zrt. és a Mehib Zrt. által fizetett kamat után.

4. Vállalkozás érdekében felmerült költség

- akkor minősül vállalkozási, bevételszerző tevékenység érdekében felmerült költségnek a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, eszköz, átvállalt kötelezettség, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, ha az adózó rendelkezik olyan nyilatkozattal a juttatásban részesülőtől, mely szerint az elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív az eredménye, és ezt később a beszámolóval igazolja;

- nem lehet a vállalkozás érdekében felmerült költség az, amelyet az adózó ellenőrzött külföldi társaságnak vagy olyan társaságnak ad, amely olyan államban rendelkezik illetőséggel, amelynek Magyarországgal nincs kettős adóztatást elkerülő egyezménye;

- 2010-től nem minősül vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek a reprezentáció és az üzleti ajándék. Ezek költsége növeli a társaságiadó-alapot, ám – amennyiben magánszemély kapja – természetbeni juttatás gyanánt adómentes.

5. Megszűnő adóalap-módosító tételek

- helyi iparűzési adó

- ingyenes ügyletek

- céltartalékképzés környezetvédelmi kötelezettség fedezetére

- kapcsolt vállalkozások közötti kamatfizetés

- üvegházhatású gázok kibocsátási egységének értékesítése

- a tőzsdei ügylet nyeresége

- kortárs képző- és iparművészeti alkotások utáni kedvezmény

- szerzéskor kkv-nak minősülő társaságban lévő részesedés átruházásakor elért árfolyamnyereség.

Könnyítések

1. Veszteségelhatárolás

- megszűnik a veszteségelhatárolás adóhatósági engedélyeztetése, ám az elhatárolás feltétele az, hogy a veszteség a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartása mellett keletkezzen; ez a rendelkezés már a 2009. évi veszteségelhatárolásra is választható, akkor is, ha az adózó adóéve eltér a naptári évtől.

2. Fejlesztési adókedvezmény

- lehetővé válik, hogy az adózó a jelenértéken legalább 3 vagy 1 milliárd forint – kkv esetén legalább 500 millió forint – értékű beruházásához igényelt fejlesztési adókedvezmény kapcsán a létszámot vagy a bérköltséget a beruházás megkezdése előtti év adata helyett választása szerint a beruházás megkezdését megelőző három év átlagához viszonyítsa;

- ha az adózó az idén vagy jövőre nem teljesíti a létszám vagy a bérköltség növelésével kapcsolatos feltételt, nem veszíti el a jogot az adókedvezményre, feltéve, hogy az adókedvezményt nem veszi igénybe ezen években, és létszámát, bérköltségét a beruházás megkezdésének évéhez mérve nem csökkenti; e döntését köteles bejelenteni a pénzügyi tárcának, és a felfüggesztett időszak nem számít bele az adókedvezmény tízéves igénybevételi időtartamába.

3. Elengedett követelések

- 2010. január 1-jétől adómentes a hitelintézetek és a befektetési szolgáltatók által részben vagy egészben elengedett követelések, ha ezzel az adós a maga és családja megélhetési ellehetetlenülését előzi meg, vagy az elengedett követelés végérvényesen megszűnik, és mértéke nem haladja meg a tízezer forintot.

4. Lakáscélú támogatás

- adóterhet nem viselő járandóság a munkáltató által a munkavállalónak hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján lakáscélú felhasználásra nyújtott, vissza nem térítendő támogatás, amelynek mértéke 2010-től 5 millió forintra emelkedik.-->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek