BUX 41,248.02
-0.02%
BUMIX 3,923.59
-0.63%
CETOP20 1,919.28
-0.06%
OTP 10,505
+1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-2.82%
-0.80%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,635
+2.83%
RABA 1,155
-2.53%
-0.44%
+3.13%
-3.05%
-0.46%
OPUS 193.6
+0.83%
+12.58%
-1.72%
0.00%
-2.51%
OTT1 149.2
0.00%
-1.95%
MOL 2,800
-0.99%
+0.50%
ALTEO 2,350
+0.86%
-6.09%
-3.92%
EHEP 1,600
+23.55%
+2.94%
-0.26%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-3.81%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-0.31%
-3.35%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,218
-0.65%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Beragadhatnak az inflációs várakozások

Változatlanul csak 2011-től vár növekedést a jegybank, de rövid távon magasabb inflációra számít – derült ki az MNB inflációs jelentéséből. A külső konjunktúra erősebb lett a várnál, de a kedvezőtlenebb hitelkörnyezet hátráltatja a belső kereslet fellendülését. A munkaerőpiacot is meghatározza ez a kettősség, ami a bérfolyamatokban is jelentkezik. A szolgáltató szektorban további bércsökkenést prognosztizál az MNB, de a feldolgozóiparban már ellentétes folyamatok alakulhatnak ki az év során.

A magasabb importált infláció, azaz a világpiaci árak emelkedése a hazai inflációs folyamatokat is negatívan érinti. Emellett egy módszertani váltás, a vásárlói kosár módosítása is hatással volt a pénzromlás várható ütemére. Visszatérő jelenség a szabályozott árak által okozott többletinfláció, amely az elmúlt évtizedekben az egyik legerősebb árnövelő tényezőnek bizonyult, magasan tartva a várakozásokat. Ezekkel együtt is a cél alá várja a jegybank továbbra is a drágulást, az idén még 4,4, de jövőre már 2,3 százalékos lehet az áremelkedés üteme.

Az inflációs trend átmenetileg megugrott januárban, ebben például a leértékelések decemberre történő előrehozása is szerepet játszott. A szolgáltatásokban viszont a korábbiaknál alacsonyabb áremelés mellett döntöttek a szolgáltatók, ez hosszabb távon is kedvező hatással lehet. Az inflációs várakozások azonban még most is magasabbak, mint a régió kedvezőbb inflációs múlttal rendelkező gazdaságaiban, ami a jövőre nézve kockázatot jelent. A költségvetésben lényegesen kisebb tartalékkal számol a jegybank, mivel ezeket részben elköltötték, részben zárolták. Már 2010-ben sem érhető el a 3,8 százalékos GDP-arányos hiány, 4 százalékos előrejelzést adott ki az MNB még a tartalékzárolások figyelembevétele mellett is. Jövőre is további lépéseket tartanak szükségesnek a szakértők a hiánycél elérése érdekében. Mindezek mellett még a tavalyi tényadat is okozhat a későbbiekben kellemetlen meglepetést – utaltak rá a jegybanki szakértők, és az állami vállalatok konszolidációs igénye még benne sincs a fenti számokban, amelyet továbbra is a GDP 1,5–2,7 százaléka közé tesznek. BD

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek