Beragadhatnak az inflációs várakozások

Változatlanul csak 2011-től vár növekedést a jegybank, de rövid távon magasabb inflációra számít – derült ki az MNB inflációs jelentéséből. A külső konjunktúra erősebb lett a várnál, de a kedvezőtlenebb hitelkörnyezet hátráltatja a belső kereslet fellendülését. A munkaerőpiacot is meghatározza ez a kettősség, ami a bérfolyamatokban is jelentkezik. A szolgáltató szektorban további bércsökkenést prognosztizál az MNB, de a feldolgozóiparban már ellentétes folyamatok alakulhatnak ki az év során.

A magasabb importált infláció, azaz a világpiaci árak emelkedése a hazai inflációs folyamatokat is negatívan érinti. Emellett egy módszertani váltás, a vásárlói kosár módosítása is hatással volt a pénzromlás várható ütemére. Visszatérő jelenség a szabályozott árak által okozott többletinfláció, amely az elmúlt évtizedekben az egyik legerősebb árnövelő tényezőnek bizonyult, magasan tartva a várakozásokat. Ezekkel együtt is a cél alá várja a jegybank továbbra is a drágulást, az idén még 4,4, de jövőre már 2,3 százalékos lehet az áremelkedés üteme.

Az inflációs trend átmenetileg megugrott januárban, ebben például a leértékelések decemberre történő előrehozása is szerepet játszott. A szolgáltatásokban viszont a korábbiaknál alacsonyabb áremelés mellett döntöttek a szolgáltatók, ez hosszabb távon is kedvező hatással lehet. Az inflációs várakozások azonban még most is magasabbak, mint a régió kedvezőbb inflációs múlttal rendelkező gazdaságaiban, ami a jövőre nézve kockázatot jelent. A költségvetésben lényegesen kisebb tartalékkal számol a jegybank, mivel ezeket részben elköltötték, részben zárolták. Már 2010-ben sem érhető el a 3,8 százalékos GDP-arányos hiány, 4 százalékos előrejelzést adott ki az MNB még a tartalékzárolások figyelembevétele mellett is. Jövőre is további lépéseket tartanak szükségesnek a szakértők a hiánycél elérése érdekében. Mindezek mellett még a tavalyi tényadat is okozhat a későbbiekben kellemetlen meglepetést – utaltak rá a jegybanki szakértők, és az állami vállalatok konszolidációs igénye még benne sincs a fenti számokban, amelyet továbbra is a GDP 1,5–2,7 százaléka közé tesznek. BD