Az is egyértelműen kiderült, hogy portfólióra vetítve 55 százalékos a 0–3 hónapos, 20 százalékos a 3–6 hónapos és 25 százalékos a 6 hónap feletti késések aránya. Abban is egyetértettek a szakemberek, hogy legveszélyesebb a csúszás a nagyprojekteknél, mert ezek nagy értékű beruházások és magas a támogatási intenzitásuk, ezért sok a vesztenivaló. Az NFÜ főigazgatója külön is kiemelte a feltűnően késlekedő dél-alföldi és az észak-alföldi ivóvízminőség-javítási, a dél-balatoni és a budapesti komplex szennyvízkezelési, valamint a Győr–Mosonmagyaróvár–Sopron és a közép-Duna-vidéki hulladékgazdálkodási nagyprojektet. Nyomatékkal felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány döntési moratóriuma senkit sem beszél le a munkáról. A döntésen kívül még rengeteg a tennivaló a projekteknél: az első fordulósokat beadásra késszé kell alakítani, a második fordulósok haladhatnak előre, mert rájuk nem vonatkozik a moratórium, és pályázni is lehet, egyedül a támogatói döntésre kell várni a moratórium lejártáig.