Vita a fejlesztéspolitikáról

Magyarország fejlesztéspolitikája egybemosódott az uniós pénzek elköltésével – ami ráadásul túlpolitizált –, s nem jelenik meg benne markánsan az ágazati politika. De ami legalább ekkora gond, hogy a források beérkezése alig látszik meg a gazdasági növekedésünkön, tehát a reméltnél sokkal kisebb mértékben segíti a felzárkózásunkat – jelentette ki tegnap a Gazdasági és Szociális Tanács (GSZT) ülésén Parragh László, a testület soros, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A résztvevők a plenáris ülésen folytatták a decemberben megkezdett vitát arról a tanulmányról, amely a fejlesztéspolitika 2007. és 2008. évi helyzetét vizsgálta.

Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium államtitkára – elismerve, hogy az anyag számos bírálatát érdemes megszívlelni – arra hívta fel a figyelmet, a testület 2010 elején értékel egy olyan dokumentumot, amely a két-három évvel korábbi időszakról szól, ugyanakkor nem tér ki arra, hogy azóta jelentős előrelépések történtek. A politikus többek között kiemelte, hogy már tavaly jelentősen felgyorsultak a kifizetések, enyhébbé váltak a pályázati feltételek, egyszerűsödött az eljárási rendszer, működik a projektmonitoring.

Abban ugyanakkor a kormány képviselője, illetve a kamarai elnök is egyetértett, hogy két területen mindenképp korrekciót kell végrehajtani: egyrészt egyszerűsíteni kell az intézményi rendszert, másfelől át kell tekinteni a megfogalmazott célokat.

Az ülésen azonban nem sikerült elfogadni a témáról szóló határozatot, mert a tervezethez túl sok módosító javaslat érkezett, ezért a márciusi ülésen térnek vissza rá. Vita alakult ki arról, hogy a fejlesztéspolitika kiemelt céljai között mennyire legyen hangsúlyos a humánerőforrás minősége, a testi, lelki egészségi állapot. De a legnagyobb nézeteltérés abban a kérdésben alakult ki a munkaadók és a civilszervezetek között, hogy a meglévő környezetvédelmi szempontok, programok hogyan egyeztethetők öszsze a gazdasági növekedéssel, a versenyképesség növelésével. VG