Senki nem figyelt rá, tejválság robbant ki Magyarországon: ömlik be a német import, a forint már a külföldieknek dolgozik – a Tisza-kormány mással van elfoglalva
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt év végétől kibontakozó európai és hazai tejtermelési többlet, a tejtermék-export lehetőségeinek beszűkülése, a forint erősödése, a késztermék- és spotárak meredek zuhanása, a bűvölő import és az aszály együttesen elhúzódó piaci válsághelyzetet idéznek elő – közölte a Világgazdaság megkeresésére Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács tejtermelő társelnöke. A világ nagy tej- és tejtermékexportőr régióiban, országaiban a tejkínálat továbbra sem csökken szignifikánsan. Európában a még májusban több tejet felvásárló cseh, német, lengyel és szlovák kínálat okoz további komoly fejfájást. A magyar felvásárlás gyakorlatilag visszaesett a tavalyi szintre, mindez pedig tejpiaci válsághoz vezetett.
Beszakadtak az árak, tejpiaci válság alakult ki
Istvánfalvi Miklós beszámolója szeirnt, az EU-27 átlagtejár tavaly szeptemberi 53,4 eurocentes szintről folyamatosan csökkent: decemberben 47,98, februárban 43,92, júniusban pedig – az EU Bizottság becslése alapján – 42.34 eurocent volt nyerstej kilogrammonként. Az EU-s átlagárnál jobban csökkent a magyar ár, a júniusra vonatkozó becslés szerint 37,81 eurocentre. A veronai és a milánói havi spot átlagárakban némi javulás mutatkozik, de a szerződéses struktúrák miatt sajnos hónapokba telhet, mire utóbbi árváltozás pozitív hatása elér a hazai szerződött tejárakba – vázolta fel a jelenlegi helyzetet Istvánfalvi Miklós.
Emlékeztetett arra, hogy tavaly a hazai nyerstej átlagára kilogramonként 200 forint volt, amely a 2024. évinél 16 százalékkal volt magasabb. Ezzel szemben az idei júniusi ár már csak 129 forint volt, míg a nyerstej kiviteli ára májusban hónapban jóval 100 forint alá esett, majd júniusban 105 forintra emelkedett. Vagyis az átlagár 70, a kiviteli ár 100 forint körüli mértékben csökkent 12 hónap alatt.
Jelentős tejtermék-import is nyomja a hazai piacot
A válságot mélyíti, hogy jelentős importbővülés is bekövetkezett: a legfrissebb, öthavi import adatokat nézve azt látjuk, hogy a savanyított tejtermék (+5%), a vaj (+31%), a sajt és túró (+11%), illetve ezen belül kiemelten a Gouda sajt (+41%) és az Edámi sajt (+24%) behozatala is számottevően emelkedett. Az összes dobozostej behozatal viszont mintegy nyolc százalékkal visszaesett.
Az elmúlt félév talán legnagyobb vesztese a magyar sajtpiac: 3 év alatt 30 százalékkal nőtt az import. A tejfeldolgozók jelenleg szinte tehetetlenek az országba áramló leginkább német félkemény sajtok árletörő hatásával szemben: a Gouda és Edami német nagykereskedelmi ára 3,4 euró, míg a trappisták hazai feldolgozói átlag átadói árai az AKI PÁIR szerint 1900-2000 forint körül vannak, amely jelen árfolyamon 5,5 EUR/kg. "Nincs az a hazaszeretet és nincs az a marketing, amely ellensúlyozni tudna ekkora árkülönbséget" – mutatott rá Istvánfalvi Miklós.
Istvánfalvi szerint, nem lehet figyelmen kívül hagyni az árfolyam alakulását sem, az erős forint több szinten hat a piacra: egy 40 eurocentes spot árú tej ma 140 forintot ér, míg egy évvel korábban ez 160 forint lett volna. Ezen az árfolyamon az import késztermékek is olcsóbban érkeznek.
Segítséget kértek a kormánytól, eddig nem történt érdemi intézkedés
Az ágazat felelős szakmaközi szervezete több alkalommal átfogó, kompromisszumos javaslatcsomagot dolgozott ki és juttatott el a kormányzat részére a termelők, a feldolgozók és a kiskereskedelmi szereplők közös érdekeinek figyelembevételével. A tejtermelők megítélése szerint ezekből a javaslatokból mindeddig érdemi intézkedés nem valósult meg.
Tudjuk, hogy az import sajtok előtt az országhatárt lezárni nem lehet. Abban azonban bízunk, hogy előbb-utóbb a magyar közétkeztetők is nyitottabbá válnak például a hazai tejtermékek (sajtok és tejek) iránt, például fenntartói és finanszírozói nyomásra – mondta a Terméktanács társelnöke. Szerinte, a közétkeztetésben a jelenleginél jóval nagyobb arányban kellene előnyben részesíteni a magyar eredetű tejet és tejtermékeket, különös tekintettel arra, hogy a rendszer részben vagy egészben közpénzből működik.
A hazai tejágazat versenyképességének megőrzése és az infláció mérséklése érdekében indokoltnak tartjuk a Kiterjesztett Gyártói Felelősség (EPR) és az egyszer használatos, kötelezően visszaváltási díjas (DRS) csökkentését, valamint a tejtermelést és tejfeldolgozást terhelő közüzemi díjak felülvizsgálatát és mérséklését
– közölte Istváfalvi Miklós. Az iskolatejprogram stratégiai jelentőségű, ezért a programban részt vevő gyermekek számának jelentős, akár kétszeres növelését is indokoltank tartják. Kérték a kormányt, hogy a tej- és tejtermékimporttal foglalkozó nagykereskedők esetében fokozott ellenőrzéssel vizsgálja az import-bejelentési kötelezettségek és a Terméktanács kiterjesztett intézkedéseinek betartását, és szükség esetén alkalmazzon hatékony szankciókat.
A tisztességes piaci verseny biztosítása érdekében indokoltnak nevezte a nyerstej-értékesítési szerződések hatósági vizsgálata is, mivel több termelő részéről merült fel aggály a feldolgozói erőfölénnyel való esetleges visszaélések kapcsán.
Az idei aszály az ország jelentős területén rendkívül súlyos károkat okoz, amelynek következtében a takarmánybázis jelentős része sérült vagy megsemmisült. Ez az állattenyésztő gazdaságok számára komoly többletköltségeket és ellátási kockázatokat vetít előre.
A Világgazdaság kérdésére kitért arra is, hogy a hőség hatására 2025-ben áprilistól augusztusra 2-3 százalékos mértékben esett a fehérje és zsírtartalom a nyerstejekben. A téli-tavaszi hónapokhoz képest a három nyári hónapra átlagban 4-6 százalékot is eshet a tejhozam Magyarországon. Ez azért fontos, mert ez a nyerstej árát is befolyásolja. Tájékoztatása szerint, idén még csak az április-májusi adatok ismertek, így szerinte korai a beltartalom csökkenésre számszerű következtetést levonni.
Brutálisan visszaeset a tejfeldolgozók eredményessége
Idehaza közzétették az előző évi pénzügyi beszámolókat. A 15 legnagyobb hazai tejfeldolgozót vizsgálva, 2024-ről 2025-re az árbevételek az alábbiak szerint változtak:
- összes értékesítés árbevétele +11%-ot nőtt,
- miközben az adózott eredmény az előző évi adat 60 százalékára esett.
A tavalyi kedvező év után idén jelentősen romlott a tejtermelők helyzete. A tartalékok nagyrészt elfogytak, a feldolgozói készletek továbbra is magasak, és ha a jelenlegi piaci helyzet még 1-2 hónapig fennmarad, több gazdaság működése is veszélybe kerülhet. Sok termelő nem látja a kilábalás lehetőségét, a tehénkivágások pedig már megkezdődtek. A széna- és szalmapiaci problémák mellett a termelők komoly finanszírozási gondokkal is küzdenek, és egyre nehezebben jutnak hitelhez.
Az ágazatban rendkívül negatív a hangulat, mivel a gazdák úgy érzik, hogy hosszú hónapok óta nem kaptak érdemi segítséget, miközben helyzetük folyamatosan romlik.
Bizarr kimondani, de tejpiaci bezuhanása rosszkor történt, mert az országgyűlési választásokra esett: „előtte” már nem ez az ágazat volt a legfontosabb, „utána” pedig még értelemszerűen lehetnek fontosabb rendezendő társadalmi/politikai ügyek is, mint a tejtermelők, vagy a tejágazat sorsa – vélekedett Istvánfalvi Miklós a kormányzati intézkedések elmaradásával kapcsolatban.
Júniusról is drasztikus számok érkeztek
Júniusban már kilogrammonként alig több mint 129 forintot fizettek a tejért a termelőknek, ami több mint harmadával maradt el az egy évvel korábbi szinttől. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint a tej országos termelői átlagára 129,12 forint volt kilogrammonként 2026 júniusában. Ez májushoz képest további 3,5 százalékos, az előző év azonos hónapjához viszonyítva pedig 35,2 százalékos visszaesést jelent.
