A Fidesz szerint ma sokkal roszszabbul élünk, mint a kormányzásuk idején; az MSZP azonban azt állítja, jobban.
A közhangulat ma olyan, hogy a többség a jobboldalnak ad igazat ebben a kérdésben. A korábbi évek felelőtlen gazdaságpolitikai döntései miatt az elmúlt években szükségessé vált költségvetési kiigazítás, megtűzdelve egy gazdasági világválsággal, vitathatatlanul az életszínvonal csökkenésével járt. Legalábbis az elmúlt két évben, a számadatok szerint - írja a Népszabadság.
Ha viszont visszatekintünk egészen 2001-ig, azaz a Fidesz-kormány utolsó teljes évéig, kiderül: szinte minden tekintetben magasabb az életszínvonal, mint akkor volt.
Nemzetközi összehasonlításban kevésbé fényes az összkép, mert ha voltak is olyan időszakok, amikor uniós összehasonlításban kiemelkedően nőtt a fogyasztásunk, a végeredmény mégiscsak az lett, hogy leszakadtunk a régió államaitól.
A belpolitikai csatározások terepéről érdemes kitekinteni az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal adataira ahhoz, hogy reális képet kapjunk az elmúlt évekről. A gazdaság teljesítménye 2008-ra 26 százalékkal haladta meg a Fidesz utolsó teljes kormányzati évének eredményét. A gazdasági válság rontott a képen, de Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató főmunkatársa szerint 2001 és 2009 között így is 17 százalékkal nőtt a
A reálkeresetek eközben 26 százalékkal javultak, ami egyben azt is jelzi, hogy itt a növekedés magasabb volt, mint amennyivel a megtermelt jövedelem emelkedett – ez nem jelent jót a gazdasági álmoskönyvek szerint. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgató-helyettese hozzátette: a versenyszférában kiegyenlítettebb volt a bérnövekedés, a nagy ingadozások a közszférában voltak. Szerinte egy megalapozott, de tartós emelkedés az érintettek és a nemzetgazdaság számára is hasznosabb lett volna, mint a „húzd meg – ereszd meg” politika.
A háztartások fogyasztási kiadásai 19 százalékkal nőttek ebben az időszakban, a végső fogyasztásuk (amelyben benne vannak az olyan természetbeni juttatások, mint az ingyenes oktatás vagy az egészségügyi ellátás) 16 százalékkal emelkedett – folytatja Petschnig Mária Zita.
A nyugdíjak a rendszerben történt változtatások, illetve a 13. havi járandóság elvonása ellenére is megőrizték, sőt növelték reálértéküket – állítja a közgazdász. A jövedelemmutatók 2001 és 2009 között hektikusan mozogtak, attól függően, éppen milyen gazdaságpolitikát folytatott a kormány. Megugrott a reálkereset és a fogyasztás 2002–2003-ban, aztán 2004-ben megszorítások jöttek, ami lassította a növekedés ütemét. A következő évben megint lazított a kormány, amit 2007-ben kiigazítás, 2009-ben pedig a gazdasági válság követett. Az utóbbi években tehát valóban a kedvezőtlenebb folyamatok domináltak. Ezért van az –mondja PetschnigMária Zita –, hogy az emberek nem hiszik el, hogy valóban jobban élnek, mint nyolc évvel ezelőtt.
Azt, hogy mennyire élünk jól vagy rosszul, mutatják a lakáskörülmények is. Mint azt Petschnig Mária Zita mondta, annak ellenére, hogy az évek során mind a szociális támogatások, mind a hitelezés terén szigorítások voltak, 2001-ben a használatba vett lakások száma 28 054 darab volt, 2009-ben már 31 994 darab. A száz lakásra jutó lakosok száma a 2001-es 251-ről 233 főre csökkent. A szakértők megemlítik, a lakástámogatási rendszer nem azt a réteget célozta, amelyik igazán erre a segítségre szorult volna, ezért hatékonysága megkérdőjelezhető.
Van valami, ami azonban egyértelműen romlott – mondják a kutatók. A munkaerő-piaci összkép. Míg 2001-ben 234 ezer munkanélküli volt Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 5,7 százalékos volt, addig tavaly 420 ezren voltak állás nélkül, a ráta pedig egekbe szökött, és elérte a 10 százalékot (idén február végére pedig 11,4 százalékra ugrott).
