Az aszály a bioetanol-gyártóknak is betett: kénytelenek más terményt választani a kukorica helyett
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarország továbbra is az Európai Unió egyik legnagyobb bioetanol-előállítója, ám a hazai kukoricakínálat szűkössége miatt a termelés tavaly lényegesen elmarad a 2024-es csúcstól. Az Amerikai Mezőgazdasági Minisztréium (USDA) jelentése szerint az ukrán gabonára fenntartott magyar importtilalom tovább nehezíti a feldolgozók alapanyag-ellátását. A bioetanol előállításában érdekelt cégek ezért részben az aszályt jobban tűrő árpa felé fordulnak.
A magyar bioetanol-termelés 2024-ben 765 millió literre ugrott, ami 2023-hoz képest csaknem 30 százalékos növekedést jelentett. Ezt a teljesítményt azonban nem sikereült megismételni, 2025-ben 17 százalékos visszaesés történt. A USDA 2026-ra sem vár érdemi helyreállást: a kibocsátás várhatóan 633 millió literen stagnál, ami megegyezi ka tavalyi adattal.
Magyarország ezzel Franciaország, Németország, Belgium és Hollandia mögött – Lengyelországgal holtversenyben – az EU ötödik legnagyobb üzemanyagcélú bioetanol-termelője lehet. A lengyel ágazat ugyanakkor gyorsan zárkózik fel: termelése 2024-ben 543 millió, 2025-ben 604 millió, 2026-ban pedig várhatóan már 633 millió liter lesz.
Bioetanol: a kukorica lett a magyar ágazat szűk keresztmetszete
A USDA a magyar termelés megtorpanását két, egymással összefüggő tényezőre vezette vissza:
- a bioetanolgyártás fő alapanyagának számító hazai kukorica korlátozott elérhetőségére;
- az ukrán gabona 2023. szeptember 16. óta fennálló magyarországi importtilalmára.
Magyarországon – Lengyelországhoz és részben Franciaországhoz hasonlóan – a bioetanolgyártás elsősorban a belföldi kukoricatermésre épül. Ez eltér a holland, belga és spanyol modelltől, ahol a kikötők közelében működő üzemek jelentős mennyiségű, főként ukrán és amerikai kukoricát használhatnak.
Ez versenyhátrányt jelenthet a magyar feldolgozóknak: miközben a világpiacon a USDA bőséges kukoricakínálattal számol, a hazai üzemek az importkorlátozás miatt kevésbé tudnak hozzáférni ehhez az alapanyaghoz. A jelentés szerint a közel-keleti logisztikai feszültségek önmagukban nem veszélyeztetik az uniós bioetanol-termelést, a magas földgázárak azonban ronthatják a gyártók jövedelmezőségét.
Több árpát használhatnak fel Magyarországon
A jelentés szerint, 2026-ban tovább nőhet az árpa bioetanol-alapanyagként való felhasználása, elsősorban a magyar feldolgozók miatt. A USDA szerint ennek az a magyarázata, hogy az árpa jobban alkalmazkodik a súlyos aszályhoz, mint a kukorica. Az alapanyagváltás azonban valószínűleg csak részben képes pótolni a kieső kukoricát, különösen akkor, ha a szárazság több egymást követő évben is gyenge termést okoz, mint ahogy ezt most tapasztaljuk.
Uniós szinten a bioetanolgyártás gabonaigénye 2026-ban elérheti a 14,5 millió tonnát, ami az EU teljes gabonatermésének mintegy 5,2 százaléka. A felhasznált kukorica mennyisége 7,75 millió tonnára, az árpáé 1,15 millió tonnára emelkedhet.
Lassan, de nő a magyar bioetanol-felhasználás
A magyarországi üzemanyagcélú bioetanol-felhasználás a USDA szerint:
- 2023-ban 161 millió liter,
- 2024-ben 171 millió liter,
- 2025-ben 180 millió liter,
- 2026-ban pedig 185 millió liter lehet.
A 2026-ra várt növekedés mindössze 2,8 százalék, vagyis jóval lassabb az EU egészére prognosztizált 5,9 százalékos bővülésnél. Magyarország azon 19 tagállam közé tartozik, ahol már elérhető az E10-es benzin.
A hazai gyártás azonban még a visszaesés után is több mint háromszorosa a magyar üzemanyagcélú felhasználásnak. Magyarország ezért továbbra is jelentős nettó bioetanol-kibocsátó, amelynek üzemei így nagymértékben támaszkodnak a külpiaci értékesítésre.
A biodízelben kisebb Magyarország súlya
A USDA Magyarországot nem sorolja az EU legnagyobb hagyományos biodízel-, vagyis FAME-termelői közé. A jelentés ugyanakkor két magyar vonatkozást emel ki:
- magyar olajfinomítókban is zajlik megújuló dízel fosszilis üzemanyaggal közös feldolgozása;
- kisebb mennyiségben Magyarországon is használnak napraforgóolajat biomassza-alapú dízel előállításához.
A napraforgóolaj azonban uniós szinten csak a biodízel-alapanyagok mintegy 2 százalékát adja. Felhasználása főként Görögországban és Bulgáriában koncentrálódik, ezeket Magyarország, Franciaország, Románia és Lengyelország követi kisebb mennyiségekkel. A USDA 2026-ra közel 4 százalékos növekedést vár az uniós napraforgóolaj-felhasználásban.
Merre tart az uniós piac?
Az EU üzemanyagcélú bioetanol-felhasználása 2020 és 2025 között 44 százalékkal nőtt. A USDA szerint 2026-ban:
- a felhasználás 7,91 milliárd literre emelkedhet;
- a termelés lényegében stagnálva 5,98 milliárd liter lehet;
- az üzemanyagcélú import 1,91 milliárd literre nőhet;
- az átlagos bioetanol-bekeverési arány elérheti a 7 százalékot.
A kereslet növekedéséből így egyre nagyobb rész jut az importra. A USDA szerint 2026-ban elsősorban az Egyesült Államok és Ukrajna képes növelni uniós bioetanol-szállításait. Ez különösen érzékeny kérdés Magyarország számára:
az EU egésze egyre több ukrán bioetanolt vehet át, miközben a magyar gyártók nem használhatnak fel közvetlenül Ukrajnából behozott kukoricát.
A biomassza-alapú dízel uniós felhasználása 2026-ban várhatóan 2,8, termelése 4,2 százalékkal nő. A leggyorsabban a hidrogénezett megújuló dízel és a fenntartható repülőgép-üzemanyag piaca bővül. Ezzel párhuzamosan az ágazat fokozatosan távolodik a hagyományos növényi olajoktól, és egyre inkább használt sütőolajra, állati zsiradékra, mezőgazdasági melléktermékekre és más hulladékáramokra épít.
