Tovább tart a hitelválság

Egyelőre nem látszik, mekkora lesz a válság által okozott teljes hitelezési veszteség a bankoknál, a pénzügyi rendszer azonban kibírja. Ez derült ki abból a tegnap közzétett jegybanki stabilitási jelentésből, amelyet a monetáris tanács elé terjesztettek. A korábban meglévő kockázatok közül azonban még mindig fennáll a magas külső adósság – derült ki Tabák Péter szavaiból. Az MNB pénzügyi stabilitás területének vezetője kiemelte: kezdenek újra teret nyerni a forinthitelek, azonban még mindig magas a devizaarány a teljes állományon belül. Ugyancsak magas, bőven 100 százalék feletti a hitel-betét arány, habár a válság előtti állapothoz képest ez is kedvező irányba mozdult. Az állományi mutatók azonban csak lassan változnak.

A pénzügyi rendszer stabilitásának továbbra is az egyik legfontosabb tényezője a magas jövedelmezőség. A bankszektor profitja – szemben a nemzetközi trendekkel – alig csökkent, vagyis bőven van miből fedezni a bedőlő hitelek által okozott veszteségeket. A nyereség részben a megnövelt marzsokból, azaz a betéti és hitelkamatok különbözetéből adódott. Nagyobb részben viszont a magas államkötvény-állományon profitáltak a pénzügyi vállalkozások, a csökkenő kamatszint miatt ugyanis azok árfolyama megemelkedett. Ezt viszont egyszeri tételnek tartja az MNB, amely az idén már alig befolyásolja az adatokat.

A jegybank olvasatában a kilátások is alapvetően kedvezők, a hitelezés lassan ismét növekedésnek indulhat. Abban azonban még látnak kockázatot, hogy a vállalati hitelezés is újraindul-e, illetve tartós marad-e a lakossá-gi megtakarítások növekedése. Szintén kérdéses, milyen gyorsan és milyen mértékben érvényesítik a bankok a forrásköltségeik csökkenését. Ezen a téren a korábbi lanyha szabályozás miatt adódtak problémák, így tudták a rosszul teljesítő hitelek többletköltségét ráterhelni az ügyfelekre. A késedelmes fizetések aránya egyébként egy év alatt 7,2 százalékról 8,2-re nőtt a lakossági hiteleknél, míg a vállalati szegmensben alig változott (10,1-ről 10,5 százalékra).

A tartalékok terén még jobban állnak a pénzintézetek, mint a válság előtt – ez jellemző a fejlett piacokra is. Korábban 10,5 százalék környékén mozgott a tőkemegfelelési mutató, tavaly ősszel azonban 13 százalék körülire duzzadt. Ezzel azonban egyáltalán nem emelkedünk ki a régióból, 15, 17 százalékos mutatók is előfordulnak (például Észtországban és Bulgáriában). A feltőkésítést a legtöbb bank jellemzően könnyedén meg tudta oldani az eredménytartalékából, a jegyzett tőke emelése csak kevéssé játszott szerepet.

A késedelmes hiteltörlesztést növekvő mértékben újrastrukturálással, azaz átmeneti könnyítéssel kezelik a bankok, mégpedig sikerrel. Már eléri a három százalékot az érintett hitelek aránya. Az időlegesen csökkentett törlesztőrészletekkel az adósok 80-90 százaléka képes megbirkózni. Már korábban is kiemelték szakértők, hogy a magyar adósok megbízhatónak számítanak, főként jelzáloghitelek terén. Ezt a nagy ingatlantulajdonlási aránnyal magyarázzák.

Az ilyenkor szokásos stressztesztet is elvégezte az MNB, amely megmutatja, hogyan reagálna a bankrendszer egy külső sokkra. Az alternatív gazdasági pályában az idén 2, 2011-ben 4,4 százalékponttal rosszabb GDP-növekedés, illetve 315 forintos euróárfolyam szerepel. Egy ilyen extrém helyzetben sem érné azonban el a bankrendszer pótlólagos tőkeigénye az ötvenmilliárd forintot, bár a jövedelmezősége jócskán esne. Mindezzel együtt pozitív képet fest a szektor válságtűrő képességéről a jegybank, de ez már be is bizonyosodott az elmúlt évben.

A gond azonban továbbra is az, hogy a pénzügyi szektor öszszességében prociklikusan, azaz a konjunkturális hatásokra ráerősítve működik, ezt a jelentést követő monetáris tanácsi állásfoglalás is kiemeli. A belső megtakarítások elégtelensége, a vállalati hitelkínálati korlátok, illetve a bankok jelenlegi árazási gyakorlatának fennmaradása hátráltathatja a gazdasági fellendülést, és ronthatja a hosszú távú növekedést – áll a tájékoztatóban.