Adócsökkentés lesz fedezet nélkül?
Egyre sűrűbb a homály a hamarosan felálló új kormány adóváltoztatásaival kapcsolatban. Miközben a leendő kormányhoz igencsak közel álló lap, a Magyar Nemzet tegnapi számában három konkrét variációról és százmilliárdos csökkentésről ír, addig Matolcsy György leendő gazdasági miniszter szerint sürgető feladatuk lesz a megörökölt helyzet miatt akár 7-8 százalékosra is felfutó hiány mérséklése. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkári posztjának várományosa mindeközben gazdasági vészhelyzetről beszél.
Mindennek fényében még kevésbé érthető, milyen forrásból tervezne már ez év július 1-jétől százmilliárd forint kihatású adócsökkentést a leendő kormány. Már csak azért is, mert laptársunk tudomása szerint az egyik csapásirány a szuperbruttósítás visszamenőleges kivezetése lehet, ez azonban nem száz-, hanem 250 milliárd forintos tételt jelentene. Sőt, Oszkó Péter pénzügyminiszter szerint négyszázmilliárdos lehetne emiatt a kiesés. A Klub Rádióban elmondta: a cafeteria adózásának megszüntetése további százmilliárdos hiánynövelést okozna.
Más kérdés persze, ha az adóalap csökkenését az új kormány nem az adókulcsok megemelésével kívánja kompenzálni, ez viszont már nehezen képzelhető el visszamenőleges hatállyal. E forgatókönyv esélyét csökkenti az is, hogy ezzel párhuzamosan át kellene alakítani az adójóváírás rendszerét is. Igaz, e két tényező együttes megszüntetésével a kabinet viszonylag könnyen egyszerű és igazságos személyi jövedelemadózást alakíthatna ki Magyarországon (VG, 2010. április 28., 3. oldal).
A második lehetőség a béren kívüli juttatásokat terhelő adó megszüntetése, ennek év közbeni megvalósítása azonban igencsak megnehezítené a cégek életét, és e könnyítés kevesebbeket is érint, mint más adónemek mérséklése. A harmadik forgatókönyv az innovációs járulék kivezetéséről szól, ez azonban éves szinten csupán 30-35 milliárd forintos tételt érint. VG
Az Európai Bizottság figyelmeztetett
Az Európai Bizottság szerdai elemzése hangsúlyozza: 2011 végére a költségvetés hiányát 3 százalék körülire kell csökkenteni Magyarországon. Ez a még hivatalos 3,8 százalékpontos 2010-es deficitcélhoz képest is közel egy százalékpontos, vagyis mintegy 230-240 milliárd forintos megszorítást jelent, és erre jön még az 5 millióról 15 millióra emelkedő szja-sávhatár által okozott további, a GDP mintegy fél százalékát kitevő költségvetési lyuk.Mivel az szja-csökkentés már szerepel az elfogadott jogszabályok között, a kormánynak ezt a kiesést is fedezni kell valamiből, nem is beszélve az esetleges további hiánynövelő lépésekről, mint amilyen az év közbeni adócsökkentés.
Mivel az szja-csökkentés már szerepel az elfogadott jogszabályok között, a kormánynak ezt a kiesést is fedezni kell valamiből, nem is beszélve az esetleges további hiánynövelő lépésekről, mint amilyen az év közbeni adócsökkentés.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.