BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Moszkva kivetette hálóját Ázsiára: kiderült, melyik ország Putyin első számú célpontja – nagy tervei vannak ezzel az országgal

Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Moszkva stratégiai olajtartalékot hozna létre Vietnámban, az ázsiai ország pedig megkezdené az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját. A lépéssel Vlagyimir Putyin két legyet üthet egy csapásra, mivel növelheti a gázexportot, valamint párhuzamosan egy olajelosztó központot hozhat létre az ázsiai–csendes-óceáni térségben.

A hónapok óta húzódó energiaválság elkezdte átírni az erőviszonyokat Ázsiában, mivel a kontinens országait érinti a legérzékenyebben a Perzsa-öbölből származó olaj és földgáz csaknem teljes kiesése a nemzetközi piacokról. A jelenlegi helyzet azonban kapóra jött a költséges háborút folytató Vlagyimir Putyinnak, mivel Oroszország olaj- és gázbevételei szabályosan kilőttek az elmúlt időszakban.

Vlagyimir Putyin növelné országa befolyását Ázsiában
Vlagyimir Putyin növelné országa befolyását Ázsiában / Fotó: Alexander Kazakov / AFP

Oroszország már egy ideje tárgyalásokat folytat a délkelet-ázsiai országok vezetőivel, és most úgy tűnik, Vietnámban hamarosan sikerül áttörést elérni, ami az első gyakorlati lépése lehet az orosz befolyási övezet kiterjesztésének a régióban.

Az orosz–vietnámi tárgyalások javában folynak

Oroszország stratégiai olajtartalékok telepítésének lehetőségét vizsgálja Vietnámban − árulta el újságíróknak Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes, a 2026-os Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon (SPIEF 2026), a vietnámi miniszterelnök-helyettessel, Pham Gia Tuckal folytatott tárgyalása után:

Többek között arról beszéltünk, hogy stratégiai olajtartalékot hozunk létre, valamint arról is szó esett, hogy orosz vállalatok bevonásával valósulhat meg a tervezett projekt

− mondta Novak.

Az orosz politikus nyilatkozatában arra is kitért, hogy

a két ország aktívan tárgyal rendszeres LNG-szállításokról. Iparági források szerint évi egymillió tonna volumenről van szó.

Vietnám energiamixe

Az ázsiai ország megközelítőleg 80 százalékban támaszkodik fosszilis energiahordozókra, ez a trend az elmúlt három évtizedben szinte alig változott, csupán az energiamix összetétel alakult át.

Tíz évvel ezelőtt még a vízenergia dominált, ám ez súlyosan károsította a környezetet, továbbá az erőművek aszályos időjárás esetén nem képesek effektíven működni. Ebből kifolyólag napjainkra a szén vált Vietnám primer energiaforrásává, azonban ennek környezetromboló hatása miatt a döntéshozóknak más megoldások felé kell nyitnia.

Mivel az ország 2050-re el akarja érni a nettó zéró kibocsátást, ezért hatalmas igény mutatkozik az LNG importvolumenének növelésére, amiben úgy tűnik, Oroszország lehet a megfelelő partner.

Az átalakulással a lakosság jól járhat, mivel az ország energiahálózata jelenleg nem képes kielégíteni a csúcsidőszaki áramkeresletet, ezért gyakoriak az áramszünetek.

Putyin stratégiai lépése

Mivel a délkelet-ázsiai országok szabályosan versenyezni kezdtek a földgázért, illetve kőolajért, ezért a helyzetet Oroszország igyekszik kihasználni, mivel egy ilyen lépés amellett, hogy növelné az orosz befolyást a régióban, részben képes lenne pótolni az európai bevételek kiesését.

Ez nem egy egyszerű gazdasági folyamat, Vlagyimir Putyin tulajdonképpen energiadiplomáciát folytat, és igyekszik helyezkedni az éppen zavaros geopolitikai környezetben:

Az ellátási láncok átalakulása a megszokott regionális szövetségi rendszer felborulásához vezethet

− hívta fel nemrégiben a figyelmet a jelenleg zajló folyamatokra Chester Cabalza, a manilai International Development and Security Cooperation agytröszt alapítója és elnöke.

Nem egyszerű a helyzet

Annak ellenére, hogy az iráni konfliktus helyzetbe hozta Oroszországot, a lehetőséget nem lesz egyszerű kiaknázni. Mivel úgy tűnik, hogy Vlagyimir Putyin hamarosan teljesen elvesztheti az európai piacot, ezért a kitermelt földgáznak sürgősen más felvevőpiacokat kell találni. Délkelet-Ázsia erre megfelelő választás lehet, azonban a földrajzi távolság miatt az olcsó, csővezetékes szállítás nem opció, így elsősorban tankerhajókkal kell megoldani a feladatot, ami akár a duplájára is emelheti a logisztikai költségeket.

A kihívás hatalmas, amit jól példáz a Jamal LNG-terminál esete. Az üzemből

  • Európába 17-20 nap alatt ér el egy szállítmány,
  • a Szuezi-csatornán keresztül Indiába 50-60 napig tart az út, míg egy másik útvonalon,
  • Afrika megkerülésével, a Jóreménység fokán át, ez akár 70-80 nap is lehet.

Alekszej Belogorjev, a moszkvai Energia- és Pénzügyi Intézet kutatási igazgatója szerint az indiai tranzit költsége kettő-ötszöröse, az európai szállításnak.

A vietnámi stratégiai olajtartalék létrehozásával Moszkva képes lehet csökkenteni a nyomást az egyébként gőzerővel dolgozó flottáján, valamint költséghatékonyabbá és reziliensebbé teheti a hosszú ellátási láncokat.

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.