Bővülés, egyensúlyromlás

A bizonytalan pénzügyi helyzet ellenére is javított tavaly őszi uniós növekedési előrejelzésén az Európai Bizottság. A magyar kilátások csak ez évre javultak, az eddig jósolt zsugorodás helyett most stagnálást látnak. A tegnap megjelent jelentésben az EU-ra egyszázalékos növekedési prognózist adott ki a testület, szemben az őszi 0,7 százalékos előrejelzéssel. 2011-re 1,7 százalékos bővüléssel számolnak, ez csak 0,1 százalékponttal magasabb az előző prognózisban szereplőnél. Az USA az idei teljesítmény közel háromszorosát, de a 2011-esnek is csaknem dupláját érheti el.

A fenntartható növekedés határozott költségvetési konszolidációs erőfeszítéseket, valamint a termelékenységet és a foglalkoztatást javító reformokat igényel – fűzte hozzá az előrejelzéshez Olli Rehn, a gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztos. Úgy tűnik tehát, hogy alapesetben nem számol a szakértői testület újabb, az államadósságok által generált válsághullámtól. Hasonló véleményen van Ádám Zoltán, a Takarékbank elemzője is, aki szerint például a görög fejleményeknek az ország csekély gazdasági súlya és alacsony beágyazottsága miatt nem lesz katasztrofális hatása az unió egészére. A szakember erről egy háttérbeszélgetésen fejtette ki a véleményét, a bizottságához hasonló növekedési várakozásokat is közzétéve.

A külső környezet javulásával magyarázzák a bizottság szakértői a prognózisok javítását, de a munkaerő-piaci feltételek stabilizálódását is kiemelik. Utóbbival kapcsolatban szintén javítottak várakozásukon, már valamivel 10 százalék alatt tetőző állástalanságot vetítenek előre. Ez nálunk – összhangban a hazai prognózisokkal – az idén a 11 százalékot is megközelíti, de például a legkedvezőbb növekedési kilátásokat magáénak tudó Szlovákiában még a miénknél is nagyobb feszültség alakulhat ki.

A magyar gazdaság teljesítménye az idén még elmarad mind az EU, mind az euróövezet átlagától, jövőre azonban újraindulhat a reálkonvergencia. Ugyanakkor 2011-től romló fenntarthatóságot lát a bizottság hazánkkal kapcsolatban, mivel a fogyasztás újra erőre kaphat. 2010-re stagnálást, 2011-re viszont már 2,8 százalékos magyar GDP-növekedést jelez a bizottság előre. Ezeknél valamivel gyorsabb növekedéssel számol a Takarékbank, ezt az élénkülő külső konjunktúrára alapozzák. Az idei teljesítményünkkel még a gyengébb gazdaságok közé tartozunk, jövőre azonban az első harmadba kerülhetünk, ismét felzárkózva a szűkebb régiónkhoz. Erre az EU-csatlakozásunk óta nem volt példa.

Kulcskérdéssé lépett elő az elmúlt évben a költségvetési egyensúly alakulása. A legtöbb nyugati gazdaság által bevetett fiskális élénkítés utóhatásaként lényegesen megnő uniós szinten is a deficit, a GDP 7,2 százalékára rúghat az év során, és jövőre is csak enyhe javulás várható ebben a tekintetben. A magyar adat a jelenlegi számítások szerint a hatodik legjobb lehet uniós szinten, de a változatlan gazdaságpolitikát feltételező 4,1 százalékos prognózis a jelenlegi várakozások szerint aligha teljesül. Az állami vállalatok adósságának átvállalásával 5-5,5 százalék körül lehet a jelenlegi várakozások szerint a tényleges adat. Egyelőre nem lehet előre jelezni a most felálló kormány gazdaságpolitikáját, nem lehet még ismerni a mozgásterét sem. Nehezítheti a tárgyalási pozíciónkat, hogy 2004 óta túlzottdeficit-eljárás alatt állunk, már kétszer kaptunk haladékot, de kérdés, hogy harmadjára is ad-e engedményt az unió – vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a hiány alakulásáról.

Közösségi szinten az alacsony keresletnek köszönhetően továbbra sem okoz problémát az infláció. Mind az euróövezetben, mind az EU átlagában 2 százalék alatt marad az árszínvonal emelkedése, habár néhány tized százalékponttal magasabb számokat közöl a mostani jelentés az előzőnél. Hazánkra az idén az eddig megjelent elemzői várakozásoknál is magasabb, 4,6 százalékos áremelkedést vetít előre a bizottság, ez valamennyi tagállam közül a legmagasabb. Mindez azonban csalóka, hiszen a tavalyról áthúzódó és az idei adóemelések jócskán hozzájárultak a hazai dráguláshoz, azonban ezek kifutásával sem kerülünk a mezőny első felébe a 2,8 százalékos jövő évi inflációnkkal.

A kedvező egyenleg annak köszönhető, hogy mind a tb-kasszában, mind az elkülönített állami pénzalapoknál többlet keletkezett, a büdzsé hiánya pedig alacsonyabb szinten, 41,5 milliárd forinton alakult.

Az áprilisi adattal együtt az államháztartási deficit az éves várható hiány 72,5 százalékát teszi ki.

A kedvező egyenleg annak köszönhető, hogy mind a tb-kasszában, mind az elkülönített állami pénzalapoknál többlet keletkezett, a büdzsé hiánya pedig alacsonyabb szinten, 41,5 milliárd forinton alakult.

Az áprilisi adattal együtt az államháztartási deficit az éves várható hiány 72,5 százalékát teszi ki.-->