Áfaemelés Romániában

Az IMF várhatóan jú-nius 30-án dönt a Romániának tavaly megítélt 20 milliárd eurós hitelkeret soron következő, 850 milliós részletének a jóváhagyásáról – tudta meg román kormányzati forrásokból a Bloomberg. A döntés minden bizonnyal pozitív lesz azt követően, hogy a kormány múlt hét pénteken az áfa kulcsának 19-ről 24 százalékosra emeléséről határozott – ezzel pótolva az alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett megszorító csomagtól várt költségvetési bevételeket. Szakértők szerint a forgalmiadó-emelésből 3,5-4 milliárd lej – valamivel kevesebb mint egymilliárd euró – többlet folyhat be az államkasszába.

„Mélységesen elkeserít, hogy végül áfaemelésre kényszerülünk a deficitcél tartása érdekében” – nyilatkozott a kormánydöntés után Sebastian Vladescu pénzügyminiszter. A költségvetésért felelős tárca vezetője szerint messze nem optimális, hogy a gazdasági növekedést visszavető intézkedéssel kell a fiskális fegyelmet fenntartaniuk – a közalkalmazotti bérek, munkanélküli-segélyek, illetve a nyugdíjak csökkentése sokkal jobb megoldás lett volna. Az utóbbit azonban a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította múlt csütörtökön, és az egész javaslatcsomagot megsemmisítette. A jogi határozat nyomán nemcsak a költségvetési hiánycél, hanem magának az IMF-hitelnek az esedékes lehívása is kétségessé vált, a nagy hitelminősítők – a Moody’stól a Fitchig – sorra rontották a befektetésre már nem érdemes kategóriába a román államkötvényeket.

A liberális demokraták és az RMDSZ koalíciójában kormányzó Boc-kabinet ezek után nem is reménykedhetett benne, hogy a lejáró adósságállományt piaci alapon refinanszírozza – hívják fel a figyelmet a nemzetközi gazdasági elemzők –, mindenestül a valutaalap hitelére vannak utalva, az áfaemelésért azonban növekedési áldozattal fizethet a román gazdaság.

„A forgalmiadó-emelés a kormány realitásérzékének a tesztje volt” – nyilatkozott Simon Quijani-Evans, a Crédit Agricole Cheuvreux bécsi vezető elemzője. Szerinte a Boc-kabinet „átment” ugyan a teszten, a döntésének azonban nagy ára lesz: az idei GDP-csökkenés akár a 0,5 százalékot is elérheti, ez a tavalyi 7,1-es zsugorodás árnyékában különösen kemény. Az infláció a román jegybank által korábban becsült 3,7-ről akár 10 százalék közelébe is emelkedhet – nyilatkozott Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank kormányzójának a tanácsadója a Realitatea tévében.

Magának az IMF-nek a rezidens képviselője sem elégedett a forgalmiadó-emeléssel. Mihai Tanasescu szerint a 24 százalékos áfa csak a pillanatnyi gondokra, a gazdasági egyensúlyvesztésre jelent gyógyírt, hosszú távon semmiképp sem fog hoz-zájárulni a nyugdíjalap-deficit strukturális problémájának megoldásához.

Szerbia okult a román példából

Az IMF-fel kötött májusi megállapodás nyomán Szerbia júliusban lehívhatja a 3 milliárd eurós hitelkeret második, 380 milliós részletét. Az egyezség értelmében Belgrád az idén nem „olvasztja ki” a tavaly befagyasztott közalkalmazotti béreket, illetve nyugdíjakat, egyszeri lehetőségként azonban 6,5 milliárd dinár juttatást adhat az érintetteknek. VG