Indul az új gazdasági terv

A kölcsönös felelősségvállalás elvére épülő új gazdasági rendszert hirdetett meg az Országgyűlésben Orbán Viktor kormányfő. A bő egy hete megalakult kabinet vezetője szerint a gazdaságban is itt az ideje, hogy a régi rendszer helyébe egy új kerüljön, és ez utóbbi szorosan illeszkedjen a választási győzelem kapcsán meghirdetett nemzeti együttműködés rendszeréhez.

Hogy e szavak mögött milyen gazdaságpolitika, milyen konkrét lépések húzódnak meg, többhetes várakozás után tegnap végre világosan kiderült. A következő években – Magyarországon immár megszokott módon – az adórendszer jelentős mértékű átalakítására kell számítani.

Családok

A családot az új kabinet a gazdaság, ezen belül az adózás terén is a társadalom alapegységének tekinti. A jövő évtől fokozatosan, két év alatt egykulcsos családi személyi jövedelemadót (szja) vezet be a Fidesz-KDNP-kabinet. E fogalom valójában a korábbi irányvonal továbbvitelét és családi kedvezményekkel történő kiegészítését jelenti.

Az szja kulcsa 16 százalék lesz, az adójóváírás és ezzel a minimálbér adómentessége megszűnik, az adóalapot pedig – fokozatosan, a költségvetési mozgástér függvényében bővülő mértékben – csökkenti az eltartott gyermekek száma. Bevezetik az „adózás alá nem vont kereset” fogalmát: az állam nem tekinti közteheralapnak a már adózott jövedelemből származó juttatásokat, többek között az egyenes ági rokonok közötti örökösödést. Mivel ez utóbbi esetben az állam már ma sem vet ki illetéket 20 millió forintos értékhatárig, a bejelentés minden bizonnyal ez utóbbi limit megszüntetését vetíti előre. A kormány moratóriumot rendel el a közüzemi díjak emelésére, s tárgyalásokat kezdeményez az ármegállapítás új rendszeréről a szolgáltatókkal.

Adós magánszemélyek

December 31-ig „tovább él” a kilakoltatási moratórium – az idézőjel arra utal, hogy az előző kormány által hirdetett moratórium ugyan hivatalosan már április 15-én lejárt, ám egy eljárási szabály módosításával valójában június elejéig az idén még nem kerülhetett sor kilakoltatásokra.

Ez utóbbi rendelkezés a devizahiteleseket hivatott megvédeni, ahogy az is, hogy a bedőlt hitellel érintett lakások a jövőben egy Nemzeti Eszközkezelő Társasághoz kerülnének, amely törekedne a helyzet tárgyalásos rendezésére. Emellett a kormány meg kívánja állítani a devizakölcsönök „terjedését” azáltal, hogy jelzálogbejegyzéssel a pénzintézetek a jövőben csak forintalapú hitel esetén élhetnének. A terjedés itt annyiból túlzó kifejezés, hogy a válság hatására már hónapok óta folyamatosan csökken a deviza-lakáshitelek aránya.

Vállalkozások adózása

A cégek életében a legnagyobb változás a társasági nyereségadó módosításától várható. A tervek szerint a jelenleg is élő, 10 százalékos kedvezményes adókulcs a mostani 50 millió helyett egészen évi 500 millió forintos bevételig alkalmazható lenne. Miközben ez valóban jelentős mértékű könnyítés, egyelőre nem világos, hogy e limit alatt a társasági adó ténylegesen alacsonyabb lenne 9 százalékponttal a „szokásosnál”, vagy életben maradnának a mostani feltételek. Jelenleg ugyanis a kedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a cég az így megtakarított összeget tartalékba helyezi és négy éven belül valamilyen beruházásra fordítja. Egyelőre nem részletezte a miniszterelnök azt sem, hogy az úgynevezett kisadók közül melyik tíz szűnne meg.

Bürokrácia

Az adminisztrációs terhek könynyítésének irányába mutat, hogy a jelenleg ötvenegyféle beruházási engedélyt a harmadával ritkítanák, könnyítenének a kistermelők élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -értékesítési feltételein, s visszaállítanák az egyszerűsített foglalkoztatás korábbi rendszerét (bár az nem derült ki, hogy a jelenlegi 30 százalékos közteher helyére a korábbi kék könyvet állítanák-e vissza). Részben az árvízre tekintettel ismét áfamentessé válnak a közcélú adományok.

Pénzintézetek

A vállalkozások speciális körét jelentik a pénzintézetek, a biztosítók és a különféle pénzügyi lízingcégek. Az idén 13 milliárd forintos büdzsébevételt ígérő hitelintézeti járadék helyett a kormány három évre évi kétszázmilliárd forintos terhet róna ki rájuk. Valójában tehát az állam a jövőben elvonná a bankok nyereségének mintegy kétharmadát. Ám, hogy ez a jelentős teher miképpen oszlik meg a különböző pénzügyi szervezetek között, s az új adót milyen alapra vetítenék, egyelőre a jövő zenéje, erről a következő hetekben-hónapokban tárgyal a kabinet az érintettekkel.

Közszféra

Az állami intézményekre nemcsak „költségstopot” hirdetett Orbán Viktor, hanem a bérkiadások csökkentését, a külső megbízások, kiszervezések és a költségvetési alapok kiadásainak felülvizsgálatát is kilátásba helyezte. Ez 120 milliárd forintot hozhat az állam konyhájára, míg a közigazgatásban a bértömeg 15 százalékos lefaragásától további 48,2 milliárdot remél Orbán Viktor. Ugyanennyivel csökken a pártok költségvetési támogatása is, a 60 napon túli, felmondáskor járó juttatásokat pedig a közszférában 98 százalékkal adóztatnák meg. A kabinet nemcsak felügyelőket rendel a jelentős mennyiségű közpénzzel gazdálkodó intézményekhez, hanem az autonóm szervezetekre is kötelező módon havi bruttó kétmillió forintos fizetési plafont vezet be az állami szférában – ez érintené a jegybankot is.

Mesterházy Attila. Az MSZP frakcióvezetője. Az akciótervben számos olyan részlet szerepel, amelyek a Bajnai-, illetve a Gyurcsány-kormány is meghozott, de a Fidesz-KDNP azokat nem támogatta. Arról beszélnek, a költségvetésben olyan hiányok vannak, amelyeket korrigálni kell, eközben nincs szó arról, hogyan akarják tartani a hiányt, csökkenteni az államadósságot, amikor lemondanak bizonyos bevételekről. Az egykulcsos adórendszer szerinte a gazdag családokat segíti, a banki adót jónak nevezte, de megkérdezte, mi a garancia arra, hogy azt nem hárítják át az ügyfelekre. A minimálbér megadóztatása nem a rosszabb anyagi helyzetű családok érdekében történik.

Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője. Az LMP szerint a kormány neokonzervatív fordulatot hajtott végre, s nem ezt ígérte. Az adócsökkentés populizmusával jött elő, a kisebb állam demagógiáját folytatja. Amikor egykulcsos adóval áll elő, nem mondja meg, ez a felső középrétegek egyoldalú kedvezményezéséről szól. S nem tette világossá, ha megfelelő költségvetési fedezet nélkül jelentenek be drasztikus adócsökkentést, az mivel jár a forintalapú hitelek kamatait illetően. Ez a program a jelen költségvetési helyzetben nem fog új munkahelyeket létrehozni. Támogathatóak a pálinkafőzéssel, az adományok áfájának eltörlésével kapcsolatos rendelkezések.

Mesterházy Attila. Az MSZP frakcióvezetője. Az akciótervben számos olyan részlet szerepel, amelyek a Bajnai-, illetve a Gyurcsány-kormány is meghozott, de a Fidesz-KDNP azokat nem támogatta. Arról beszélnek, a költségvetésben olyan hiányok vannak, amelyeket korrigálni kell, eközben nincs szó arról, hogyan akarják tartani a hiányt, csökkenteni az államadósságot, amikor lemondanak bizonyos bevételekről. Az egykulcsos adórendszer szerinte a gazdag családokat segíti, a banki adót jónak nevezte, de megkérdezte, mi a garancia arra, hogy azt nem hárítják át az ügyfelekre. A minimálbér megadóztatása nem a rosszabb anyagi helyzetű családok érdekében történik.

Schiffer András. Az LMP frakcióvezetője. Az LMP szerint a kormány neokonzervatív fordulatot hajtott végre, s nem ezt ígérte. Az adócsökkentés populizmusával jött elő, a kisebb állam demagógiáját folytatja. Amikor egykulcsos adóval áll elő, nem mondja meg, ez a felső középrétegek egyoldalú kedvezményezéséről szól. S nem tette világossá, ha megfelelő költségvetési fedezet nélkül jelentenek be drasztikus adócsökkentést, az mivel jár a forintalapú hitelek kamatait illetően. Ez a program a jelen költségvetési helyzetben nem fog új munkahelyeket létrehozni. Támogathatóak a pálinkafőzéssel, az adományok áfájának eltörlésével kapcsolatos rendelkezések. A 29 pont -->