BUX 39,412.74
-0.51%
BUMIX 3,795.1
-0.11%
CETOP20 1,860.46
+1.28%
OTP 8,400
+0.55%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.12%
-0.57%
0.00%
ZWACK 18,300
-1.08%
0.00%
ANY 1,580
+1.28%
RABA 1,130
0.00%
0.00%
-1.19%
-1.92%
0.00%
OPUS 173.6
-2.91%
-5.46%
0.00%
0.00%
-2.21%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,926
-0.14%
DELTA 39.85
-0.37%
ALTEO 2,290
+1.78%
0.00%
-0.98%
EHEP 1,370
-3.86%
0.00%
-0.38%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.21%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+3.95%
-1.13%
-0.77%
0.00%
-1.38%
-0.40%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,700
0.00%
-3.02%
NAP 1,278
-0.16%
0.00%
+18.75%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Cudar kilátások Magyarországnak? - Leminősíthet a S&P's is

A költségvetési hiánycélokkal és a fiskális megszorító intézkedésekkel kapcsolatos nézeteltérések nyomán felfüggesztette az IMF és az EU a magyar IMF hitelprogram felülvizsgálatát. Magyarországnak a tárgyalások megszakadása jelentős gondot okozhat, egyrészt mivel a hitelprogramot sokan külső politikai horgonyként értelmezték, másrészt mivel Magyarország decemberig, egy új kétéves megállapodás megkötéséig szívesen meghosszabbította volna a szerződést. A Saxo Bank szerint az októberben esedékes önkormányzati választások közeledtével a kormányt inkább foglalkoztatják a közeli politikai célok, mint a gazdasági stabilitás - derül ki a Saxo Bank elemzéséből.

2010.07.23. 13:26: A Bloomberg tudósítása szerint a Standard & Poor''s hitelminősítő is Magyarország leminősítését fontolgatja az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások kudarca miatt. Ha ez megtörténik a magyar adósság a bóvli (junk) kategórába kerülhet. A minősítő mai közleményében úgy véli, hogy Magyarországnak az IMF-EU program nélkül valószínűleg magasabb és ingadozóbb finanszírozási költségekkel kell számolnia, amely a hitelminősítő szerint megterheli a pénzügyi egyensúlyt, az államháztartást, és a növekedést is.

A leminősítés akkor következhet be, ha a S&P jövő évre valószínűtlennek látja a közadósság "értelmes" csökkentését. 

Jelenleg a még éppen befektetésre érdemes BBB- kategóriában vannak a magyar állampapírok, a Moody''s-nál két fokkal feljebbi a besoroálsunk: Baa1.

A leminősítés növelheti a hitelfelvétel költségét, miközben Magyarország a befektetői bizalom visszanyeréséért küzd, miután a júniusban a Kósa-Szijjártó nyilatkozat Görögországhoz hasonlította az országot - áll a Bloomberg jelentésében.

A forint rögtön reagált, és a hírre 287 körüli szinten mozog az euróval szemben, a svájci frank 212,400, míg egy dollár 222,480 forint.

Ma korábban a Moody''s is ezt jelentette be. Az utóbbi most kezdődő felülvizsgálatában azt figyeli, képes-e és hajlandó-e az Orbán-kormány hiteles reformprogramot letenni az asztalra. További információk

 

Saxo-elemzés

Újrakötési kockázat?
Továbbra is az a véleményünk, hogy Magyarországnak a hitelek szerkezete és a devizatartalékok jelentős, 2010 májusában közel 40 milliárd dollárt kitevő összege miatt nem kell a közeli idősíkon újrakötési kockázattal szembesülnie - írja a Saxo Bank közleménye. Magyarországon a rövidlejáratú külső hitelek összege viszonylag alacsony; általános vélekedés szerint a devizatartalékok rendelkezésre állása miatt kevésbé van spekulatív támadásnak, illetve külső megrázkódtatásnak kitéve egy olyan ország, ahol a nemzetközi tartalékoknak a rövidlejáratú külső hitelállományhoz viszonyított aránya elég magas. Ennek dacára az EU/IMF tárgyalások elakadása nyomán jelentősen erősödik annak a kockázata, hogy Magyarországnak a hitelek refinanszírozása során a jövőben feszültségekkel kell számolnia.
Ha az IMF-fel és az EU-val folytatott tárgyalások nem térnek vissza a rendes kerékvágásba, Magyarország alól kikerül egy fontos biztonsági háló, így csak drágábban fog hitelhez jutni, ami veszélyes helyzet, mert az ország hatalmas államadósság terhét kénytelen cipelni (80%-os GDP arányos államadósságával Magyarország az EU-ban a negyedik helyen állt 2009 végén).

Nyomás nehezedhet a bankokra is
Ha a forint gyengesége kitart, a bankok is nyomás alá kerülhetnek. Konkrétabban, a magyar háztartások jelentős összegű hitelt vettek fel svájci frankban (CHF).  A svájci frankban denominált hitelek hatalmas állománya folytán erőteljesen megemelkedhet a bankoknál a bedőlő hitelek száma. A háztartások kettős szorítás fojtogatja: A magyar forint az (év során a vezető devizák közül eddig legrosszabban teljesítő) euróhoz képest egyéves mélypontot ért el. Ezzel párhuzamosan a svájci frank az euróval szemben 9%-ot erősödött, és árfolyamának emelkedése akár még folytatódhat is.  A háztartások hiteltörlesztési képességét csorbítja az a tény is, hogy a magyar gazdaság továbbra is a lemaradók között van a régióban.

A magyar bankokra újabb terhet róhat a közelmúltban bevezetni javasolt bankadó, ami az EU/IMF és a kormány közötti tárgyalások megszakadásának egyik oka is lehetett. Nehéz felfogni az államháztartás megtámogatására bevezetni szánt időszakos bankadó mögöttes logikáját, mert előfordulhat, hogy végül is pont ellentétes lesz a hatása. Ugyanakkor kimondottan valószínűtlennek látszik, hogy a kormány kitart az új adónem bevezetése mellett. Rá kell vennie ugyanis az IMF-et és az EU-t, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz.

Az EU/IMF vissza is fog térni – legutolsó lépésüket csupán a tárgyalási taktika indokolja
Hogy miért is fognak visszatérni? Egyszerűen, mert ők is ezt akarják. Ha az IMF/EU valóban ismét leül tárgyalni, Magyarországnak cudar kilátásokkal kell számolnia: a finanszírozás költségeinek (jelentős) emelkedésével, az árfolyamok meglódulásának is erőteljes esélye van, és a svájci frankkal, a dollárral és az euróval szemben gyorsan gyengülő forint miatt nyilván egyre több háztartás lesz képtelen hiteleinek törlesztésére. Az EU számára egyszerűen túlságosan nagy politikai kockázatot hordoz az, ha valamelyik tagállama gazdaságilag bajba jut.

Ez a kockázat minden kétséget kizáróan vissza fogja vezetni az EU-t a tárgyaló asztalhoz, az IMF-et pedig az EU hozza majd magával. Erre azonban addig még várni kell, amíg a magyar kormány nem végzi el a gazdasági terveiben szükséges korrekciókat, és nem áll át – legalább, ami a bankok megadóztatását illeti   az uniós logikára.

Az EU/IMF keményebb álláspontjának szélesebb következményei
Az IMF magyarországi és romániai viselkedése arra utal, hogy a (2009-ben bővülő költségvetési hiánycélokat engedélyező) hitelező az elmúlt év rugalmasan kezelt programcéljai után most nagyobb szigort fog alkalmazni.  A nagy kérdés az, hogy az IMF/EU újfent fellelt szigora vajon Görögországra is kiterjed-e, ha és egyáltalán eljön annak az ideje, különösen, ha a költségvetés tényleges adatai mégse sikerülnek rózsásra.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek