"Megdobhatja" Spanyolországot a győzelem - Vagy mégsem?

A holland ABN Amro elemzői kiszámolták, hogy azokban az országokban, amelynek válogatottja megnyerte a VB-t, a rákövetkező esztendőben átlagosan 0,7 százalékkal gyorsabban nőtt a hazai össztermék, mint amire korábban számítottak. A világbajnokság alatt eleve megnőtt az éttermek, szórakozóhelyek forgalma, nőtt a VB-vel kapcsolatos cikkek - nemzeti zászlók, trikók, egyéb nemzeti szimbólumok, ajándéktárgyak - eladása.

A győzelem még inkább meghozta a spanyolok kedvét, és "nagyobb lett a mellényük is", ami pszichológusok szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben sokkal jobb teljesítményre sarkallhatja a spanyolokat, akiknek az önbizalmát igencsak megtépázta a válság. A pozitív hangulatváltás nyomán Spanyolország jobb színben tűnhet fel a nemzetközi cégek és a tőkepiacok szemében is.

Mindez meghozhatja a várva várt növekedést az országnak: elemzők szerint a GDP negyed százalékpontos extra bővülése azt jelentené, hogy a várt zsugorodás helyett az év egészében nőne a gazdaság.

 Különösen a több sebből vérző spanyol idegenforgalomnak jön jól a VB-győzelem. Elemzők szerint ennél jobb reklámot el sem lehet képzelni az ország számára, s ezzel már sokan élnek is: az NH spanyol szállodalánc honlapjára máris felkerült Paul, a világhírű jóspolip képe, a Ryanair pedig csökkentette spanyolországi útjainak árát, ennek köszönhetően jócskán fellendült a forgalom.

Ami a világbajnoki győzelem gazdasági jelentőségét illeti, távolról sem  vidám a helyzet. Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a világbajnoki cím elnyerése nem fog javulást eredményezni a jelentősen megrendült spanyol gazdaságban, és évek kellenek ahhoz, hogy látványos növekedés induljon el.  

 „A korábban sikeresnek tűnő  spanyol növekedési modell a 2008-as válság nyomán roggyant meg, majd a mély recesszió felszínre hozta a spanyol állami költségvetés gyengeségét és fenntarthatósági kockázatait, ezzel hozzájárulva az eurózóna feszültségeihez. Mivel az építőipar bukásával komplett ágazat lett életképtelen, évek kellenek ahhoz, hogy a spanyol gazdaság alkalmazkodni tudjon ehhez, és más irányba tudjon fordulni, növekedni” – véli Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A másik, talán még súlyosabb probléma, az uniós átlagot több százalékponttal meghaladó spanyol költségvetési hiány, amely 2009-ben átlépte a lélektani 10 százalékos mértéket. Bár júniustól 5 százalékkal csökkentették, majd 2011 végéig befagyasztották a közalkalmazotti fizetéseket, leállítanak mintegy 6 milliárd euró értékű állami beruházást, illetve befagyasztják a nyugdíjak egy részét is, az idei évre tervezett hiány mértéke eléri a 12-13 százalékot. „2002-ben láthattuk, hogy sajnos egy világbajnoki győzelem kevés ahhoz, hogy kihúzza az ország gazdaságát a gödörből, hiszen Brazília akkor a VB győzelem után volt kénytelen az IMF-hez fordulni segítségért” – mondta szakértő.