A helyreállításban részt vevő vállalkozások közmunkások foglalkoztatása esetén 95 százalékos bér- és járuléktámogatást kapnak az államtól. Ez azonban – mivel az újjáépítési munkákra az önkormányzattal kötött megállapodás alapján a vállalkozásokhoz a már közfoglalkoztatásban részt vevő személyeket irányíthatják át – nem igényel költségvetési forrásátcsoportosítást – közölték lapunkkal.
A most hatályba lépett rendelet a gazdasági tárca tájékoztatása szerint azt az ellentmondást hivatott orvosolni, hogy míg az önkormányzatok 95 százalékos támogatást vehetnek fel egy közcélú foglalkoztatott után, addig a vállalkozások „ösztönzésként” csupán 28 500 forintot kapnak egy-egy rászoruló munkába állítása esetén. A minisztérium szerint az is tarthatatlan, hogy az Út a munkához program keretében több mint 113 milliárd forintot fordítanak a költségvetésből olyan feladatok elvégzésére, amelyek többségében csupán látszattevékenységek – arról azonban, hogy mi nem számítana annak, egyelőre nincsenek konkrét elképzelések.
Ezek után nem meglepő, hogy a kormány jövőre módosítani kívánja az Út a munkához programot. Azonban lapunk kérdésére, hogy mik lennének a változtatások sarkalatos pontjai, és a programra fordított összeg miként módosulna, csupán azt a választ kaptunk a tárcától, hogy a közfoglalkoztatás rendszerének értékelése, a szükséges változtatásokra vonatkozó javaslatok előkészítése szakmai munka keretében jelenleg is folyik.
A szociális ellátásban paradigmaváltást hozó Út a munkához program 2009 áprilisában indult el, s az elmúlt csaknem másfél évben számos változáson ment keresztül. Fél évvel az indulása után (2009. november 15-től) lépett hatályba az a módosítás, amelynek értelmében egy családban csak egy személy részesülhet rendelkezésre állási támogatásban (rát), amelynek összege egységesen havi 28 500 forint. A módosítás ugyanakkor nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy egyazon háztartáson belül rátot és rendszeres szociális segélyt is kapjanak a rászorulók. Pár hónappal később, 2010. január 1-jén lépett életbe az a módosítás, amely maximálta a rendszeres szociális segély összegét, s az így 60 236 forint lett.
Az elmúlt másfél évben bővült a programban részt vevők köre is, az önkormányzatok mellett ugyanis többségi tulajdonú önkormányzati vagy állami gazdálkodó szervezetnél is lehet már közcélú munkavégzést szervezni. Sőt, 2010 januárjától már a vállalkozások is foglalkoztathatnak rátra jogosult személyt teljes munkaidőben és munkaviszonyban, amiért cserébe az éppen hatályos rát összegének megfelelő támogatást kapnak havonta.
A változások sorába tartozik az az intézkedés is, amelynek értelmében 2010-től az Út a munkához kapcsolódó közfoglalkoztatási tervet nemcsak a munkaügyi szervezettel és a szociálpolitikai kerekasztallal, hanem a kisebbségi önkormányzatokkal is egyeztetni kell.
Tavaly 97 milliárd forint szerepelt a költségvetésben az Út a munkához program végrehajtására, 2010-re már 110 milliárdos hazai és 7,5 milliárd forint uniós forrást irányzott elő a kormány erre a célra. Varga Mihály, a Miniszterelnökség államtitkárának „csontvázjelentése” szerint ugyanakkor az Út a munkához program becsült többletkiadása 60 milliárd forint lesz az idén.
Út a munkához – mérföldkövek
Start: 2009. április- 2009. november 15-től: egy családban csak egy személy részesülhet – havi 28 500 forintos – rendelkezésre állási támogatásban (rát)
- 2010. január 1-jétől:
– maximálták a rendszeres szociális segély összegét (60 236 forintban)
– már a vállalkozások is foglalkoztathatnak rátra jogosult személyt, teljes munkaidőben és munkaviszonyban
– a programhoz kapcsolódó közfoglalkoztatási tervet a kisebbségi önkormányzatokkal is egyeztetni kell
- 2010. szeptember: cégek is foglalkoztathatnak közmunkásokat az árvízkárok helyreállításához
- 2009. november 15-től: egy családban csak egy személy részesülhet – havi 28 500 forintos – rendelkezésre állási támogatásban (rát)
- 2010. január 1-jétől:
– maximálták a rendszeres szociális segély összegét (60 236 forintban)
– már a vállalkozások is foglalkoztathatnak rátra jogosult személyt, teljes munkaidőben és munkaviszonyban
– a programhoz kapcsolódó közfoglalkoztatási tervet a kisebbségi önkormányzatokkal is egyeztetni kell
- 2010. szeptember: cégek is foglalkoztathatnak közmunkásokat az árvízkárok helyreállításához -->
