Jelentősen javult a versenyképességünk
Versenyképességi index (VEX)
A versenyképességi index 2010 második negyedévében az előző negyedévhez képest Romániában 0,4 százalékkal csökkent, Lengyelországban 2,2 százalékkal, Szlovéniában és Ausztriában 1,2 százalékkal, Szlovákiában 1,1 százalékkal, Magyarországon 1 százalékkal, Csehországban 0,9 százalékkal emelkedett.
Magyarországon a VEX tényezői közül a makrogazdasági teljesítményt kifejező index értéke 2010 első negyedévéhez képest 1,6 százalékkal nőtt. A makrogazdasági teljesítmény javulásának fő forrása Lengyelországban a beruházások és az export, Csehországban és Magyarországon csak az export bővülése volt. A beruházások csökkenését a többi vizsgált országban is a kiviteli expanzió, a külső kereslet élénkülése ellensúlyozta.
A munkatermelékenységi index a második negyedévben lényegében stagnált Magyarországon. A költség-versenyképesség viszont Szlovákiában és Magyarországon javult a legnagyobb mértékben (1,7, illetve 1,6 százalékkal). A javulás legfőbb forrása Magyarországon a forint euróval szembeni árfolyamának leértékelődése és a termékegységre jutó munkaköltség mérséklődése volt.
A magyar versenyképességi index 2010 második negyedévi, regionális összehasonlításban enyhe javulásában a fő szerepet a külső kereslet megélénkülésének kihasználása, azaz az export bővülése, továbbá a gyengébb forintárfolyam és az egységnyi munkaerő-költség csökkenése játszotta.
Az üzleti környezeti index (ÜX)
Az ÜX értéke 2007 elejétől a 2009 első negyedéves mélypontig szinte folyamatosan csökkent, majd az ezt követő három negyedévben növekedett. Az idei első negyedévben megtört e kedvező tendencia, de a második negyedévben ismét érezhetően nőtt az ÜX. Mindazonáltal e mutató továbbra is saját hosszú távú átlaga alatt maradt, de a mélypontot jelentő 2009 első negyedévit immár 29 ponttal haladja meg. Az előző negyedévhez képest az ÜX-öt alkotó négy mutatóból kettő értéke javult jelentősen, egy lényegében stagnált, egy pedig számottevően tovább romlott.
Az állami magatartás kiszámíthatatlanságát a termelés bővítését akadályozó tényezőként említő vállalatok aránya a második negyedévben jelentősen (5 ponttal) csökkent az egy negyedévvel korábbihoz képest, s e mutató aktuális értéke a hosszú távú átlag alá csökkent. A választások eredménye tehát megnyugvással töltötte el a gazdálkodó szférát. E tényező megítélését illetően alig érezhető különbség a kis-, a közép- és a nagyvállalatok között.
Az üzleti környezet bizonytalan voltának említési gyakorisága 6 ponttal csökkent, s így e mutató aktuális értéke is a hosszú távú átlag alá került. A kapott eredmények alapján tehát az üzleti életben érezhető kockázatok szintje ugyan csökkent, de a nemzetközi és a hazai pozitív és negatív fejlemények eredőjeként még mindig elég magas szintű. A bizonytalan gazdálkodási környezet a kis- és középvállalkozásokat ugyanúgy zavarja, mint a nagyokat.
