A közelmúltban több olyan vélemény is elhangzott a hazai sajtóban, amelyek bizonyos megközelítésből aggályosnak tartják a Nemzeti Eszközkezelő felállítását, áll a PwC elemzésében.
A PwC által vizsgált nemzetközi példákból levonható következtetés, hogy amennyiben az intézmény létrehozása átlátható és professzionális alapokon nyugodott és már a tervezés fázisában is sor került a nemzetközi tőkepiaci szereplőkkel történő konzultációra, akkor biztosított volt a finanszírozók érdeklődése.
Az intézményi struktúra kialakításánál alkalmazni kell az ide vonatkozó uniós és általános piaci szabályokat. Az írországi NAMA eszközkezelő például az Európai Bizottsággal és az Eurostat-tal történő szoros együttműködés után jött létre, mondta el Bunna Gyula, a PwC Tanácsadási üzletágának igazgatója.
A PwC elemzésében 11 országot vizsgált meg, ahol korábban már létrejött vagy jelenleg is működik NET. Ázsiában az 1998-as krízis hatására Indonéziában, Koreában, Malajziában, Thaiföldön, Tajvanon, Japánban, Kínában és a Fülöp-szigeteken alakítottak ki eszközkezelő társaságokat.
Általánosságban elmondható, hogy az eszközkezelő társaságokat állami forrásból, külön törvény alapján hozták létre és működésüket több belföldi és nemzetközi felügyeleti szerv is ellenőrizte. Működésük finanszírozása vagy állami forrásból (Indonézia, Japán, Kína és Tajvan esetében) vagy kötvénykibocsátásból és hitelfelvételből történt.
Malajzia eszközkezelő társaságát 80 százalékban piaci kötvénykibocsátásokon keresztül finanszírozta, Koreában ez az arány 99 százalék, Thaiföldön pedig 95 százalék volt. A piaci alapokon nyugvó működéssel elkerülhető, hogy az állam komoly pénzügyi veszteséget szenvedjen el.
A 2008-ban kezdődött globális gazdasági válság idején Törökország, Írország és Nigéria is eszközkezelők felállításába kezdett, melyekbe a közeljövőben történnek meg az első eszközátruházások.
