Az idén eddig húszmilliárd forintot égetett el a hazai villamosenergia-piac
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSokan hiszik, hogy a hazai energiapiacon egyre gyakrabban felbukkanó nulla vagy negatív árak az ingyen áram korszakának eljövetelét jelentik. Valójában ennek az ellenkezője igaz: a tőzsdei árak pillanatnyi leesése vagy negatív tartományba fordulása ugyanis nem csupán a túltermelés következménye, hanem a piac megváltozott szerkezetének és krónikus rugalmatlanságának az eredménye – olvasható a Green Cloud szakértői által összeállított kommentárban. Úgy látják, hogy a probléma gyökere a megváltozott piac struktúrában rejlik.
A napelemek nem figyelik a piacot
A hazai napelemes kapacitás ugyanis már elérte a 8600 megawattot (MW), de ennek közel 70 százaléka olyan támogatási vagy elszámolási rendszerben működik, amelyek korlátozottan érzékenyek a piaci árjelzésekre. Azaz piaci ártól függetlenül is termelnek csúcsidőszakban, akkor is ha például a tőzsdén a villamosenergia értéke nulla alá zuhan. Termelnek például a kötelező átvételi rendszer (KÁT) létesítményei és a háztartási méretű kiserőművek (KÁT, HMKE).
A húszmilliárd forintos sokk
Míg 2023-ban az ipari fotovoltaikus termelés 85 százalékát még magas áron, megawattóránként (MWh) 50 euró felett lehetett értékesíteni, 2026-ban a vizsgált időszakban ennek az 51 százalékán. Ez az úgynevezett piaci kannibalizáció: a naperőművek éppen akkor termelnek tömegesen, amikor túlkínálat van áramból. A helyzetet bonyolítja továbbá
- az export,
- a fogyasztási profil
- és egy sor árampiaci tényező.
A piaci hatás szempontjából azonban nem az órák száma, hanem az érintett termelési volumen és az árak mélysége (!) a meghatározó. Habár a piac árgus szemmel figyeli a negatív órák részarányának növekedését, ennél van egy fontosabb szempont: nem mindegy, hogy 1 vagy 10 terméket adok-e el veszteségesen, hiszen az eladónál jelentkező veszteség ezzel arányosan növekszik.
Azaz nem minden nulla vagy negatív árú óra tekinthető egyenlőnek a piacon: az alacsony értéken eladott áram mennyisége óránként változik.
Azonban, ha a növekvő termelési volumen extrém alacsony árral társul, akkor a piac összes vesztesége ugrásszerűen nő. Az adatok sokkolóak: míg 2023 első öt hónapjában a negatív árak miatti termelői veszteség az 1 millió eurót sem érte el, 2026-ban ugyanebben az időszakban átlépte a 43 millió eurót, azaz körülbelül a húszmilliárd forintot.
És a legmelegebb nyári hónapokon még nem vagyunk túl
Az adatok alapján a magas fotovoltaikus lefedettségű magyar piacot elérte a kannibalizációs hatás: a gyorsan növekvő napelemes termelés éppen azokban az órákban nagy volumenű, amelyekben a piaci árak a legalacsonyabbak. Ez a fajta értékcsökkenés drasztikusan rontja a támogatási rendszeren kívüli, tisztán piaci alapon működő projektek megtérülési mutatóit és bevételi kilátásait. Adott helyzetben a beruházók és a finanszírozó bankok kénytelenek újragondolni a kockázati modelleket, mert a korábban stabilnak hitt üzleti tervek a piaci árak eróziója miatt tarthatatlanná válnak. A jelenlegi piaci környezetben egyre fontosabb szerepet kapnak az energiatárolási rendszerek és az olyan alternatív értékesítési csatornák, mint a hosszú távú vállalati áramvásárlási szerződések (PPA).
A lakosság dobja össze a piaci rugalmatlanság árát
Visszatérve a veszteségekre: a veszteségek közvetlenül hiába keletkeznek csak bizonyos termelőknél, ne legyenek illúzióink, a számlát közvetve vagy közvetlenül a lakosság és a vállalatok fogják megfizetni a megemelkedett termékárakon, a rendszerhasználati díjakon vagy az egyetemes szolgáltatói költségeken keresztül.
A korábbi piaci logikán nem segít a hálózatfejlesztés
A piaci konszenzus szerint a megoldást a hálózatfejlesztés és a KÁT-rendszer átalakítása jelenti. A Green Cloud szerint azonban nem az a probléma, hogy túl sok a napelem, hanem az, hogy a beruházók és a fogyasztók még mindig a múlt évtized fix logikájában gondolkodnak. Ezért a következő évtizedben a rugalmasság legalább olyan fontos lesz, mint maga a termelés.
Ennek alapján a villamosenergia-piac értékteremtése a puszta energiatermelésről a rugalmassági szolgáltatások irányába tolódik el.
Az akkumulátoros tárolás önmagában nem csodaszer, ha nem párosul intelligens, optimalizált kereskedelemmel. A tisztán piaci alapon működő projektek és a fogyasztók túlélésének az a kulcsa, hogy elszakadjanak a merev, fix áraktól és áttérjenek a piaci volatilitást lekövető, strukturált vállalati áramvásárlási megállapodásokra, az említett PPA-kra.
Az állami szabályozás piacbaráttá tétele és a hálózatfejlesztés mind fontos lépések lesznek a magyar energetikában, azonban addig is minden termelő és szolgáltató tehet valamit a saját térfelén is: ez a rugalmasság, ami ma már egy menedzselhető üzleti valuta.
