BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Olimpiai bajnok magyar diákok

A legtehetségesebb tanulók 2010-es eredménymérlege: hét arany-, kilenc ezüst- és hét bronzérem, több elismerés

„A Magyar Tudományos Akadémia kiemelt vállalása, küldetése, hogy segítse a fiatal tehetségeket” – hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke, aki a jövő Magyarországának tudós nemzedékeként köszöntötte a diákolimpiákon ez évben kiemelkedő eredményeket elért tanulókat Cseh László világ- és Európa-bajnok úszóval, a Műegyetem hallgatójával együtt. Első alkalommal tartottak ilyen ünnepséget az MTA székházában. Mint kiderült, a magyar tanulók 2010-ben hat tantárgyban – matematikában, kémiában, fizikában, informatikában, biológiában és földrajzban – remekeltek a világ különböző pontjain megrendezett megmérettetéseken.

Az MTA elnöke reményét fejezte ki, hogy a most ünnepelt fiatalokat néhány év múlva az egyetemeken, majd a magyar tudomány kiválóságai között köszöntheti. „Büszkeséggel és bizakodással gratulálok a diákolimpiákon szereplő és ott kimagasló eredményeket elért diákoknak. Nagy szeretettel köszönöm meg felkészítő tanáraiknak azt az odaadó munkát, amellyel hozzásegítették a tanulókat a sikerhez” – tette hozzá. Pálinkás József, utalva Cseh László sporteredményeire, megjegyezte: „Bár a fizikai teljesítmény látványosabb a közvélemény számára, fontos, hogy a kimagasló szellemi tevékenység is megkapja a kellő figyelmet és az olyan köszöntést, amely a sportolóknak kijár.”
„Lehet akármilyen tehetséges egy sportoló, edző nélkül nem érhet el sikereket” – mutatott rá a felkészítők munkájának fontosságára az olimpia bajnok Cseh László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatója, aki, mint mondta, nemcsak sportolóként, hanem diákként is átérzi, milyen kemény munkát jelent a kitartó felkészülés egy komoly versenyre. „Külföldön, magyar színekben megméretni magunkat, felejthetetlen érzés. Csodálatos élmény, amikor felhangzik a Himnusz, mindez örömmel és büszkeséggel tölti el az embert. Remélem, ti is tudtok ebből az élményből táplálkozni a jövőben, akár a civil életetekben is” – biztatta a diákokat a sportoló.
Az ünnepségen tanulók és tanáraik számoltak be a versenyen és a felkészülés során szerzett tapasztalataikról. Dankovics Attila, a budapesti Veres Péter Gimnázium 11. évfolyamos diákja, aki nemcsak a matematikai, hanem az informatikai diákolimpián is ezüstérmet nyert, felejthetetlennek nevezte a versenyen szerzett élményeket. Hozzá hasonlóan mindkét versenyen „rajthoz állt” Mészáros András, a győri Révai Miklós Gimnázium 12. évfolyamának tanulója is, aki az informatikai versenyen ezüstérmes lett, míg matematikában dicséretben részesült. Több diák, köztük a kémiacsapat, sőt a nemzetközi megmérettetésen induló magyar csapatok egyetlen hölgy tagja, Najbauer Eszter Éva, a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának tanulója azt emelte ki, hogy a tíz napig tartó programok során életre szóló barátságokat kötött a világ legkülönbözőbb pontjáról érkező versenyzőkkel. Pálovics Péter, a zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium 12. évfolyamos tanulója bronzérmet szerzett a Nemzetközi Fizikai Diákolimpián. Ő 2009-ben második helyezést ért el a középiskolás diákok több mint száz évre visszatekintő fizikai vetélkedőjén, az Eötvös-versenyen. Az eredményt különösen érdekessé teszi, hogy nagyapja, az akadémikus Tusnády Gábor ötven évvel ezelőtt pontosan ugyanilyen eredménnyel szerepelt a megmérettetésen.
A természettudományos diákolimpiák indulóit felkészítő tanárok közül többen arról számoltak be, hogy a hazai iskolai tananyag gyakran nem elegendő a nemzetközi versenyen való részvételhez, így a diákok ismereteit lényegesen bővíteni kellett. Bán Sándor, a Magyar Biológiatanárok Országos Egyesületének elnöke, a biológiacsapat vezetője szerint szinte egy új tantárgyat kellett megtanulni a diákjainak, a nemzetközi téren fontosnak tartott tudás és a magyarországi tananyag között ugyanis hatalmas hézag tátong.
A rendezvényen részt vevő tanulók és tanáraik az Akadémia elnökének kérésére rövid üzenetben fogalmazták meg javaslataikat a természettudományos oktatás jövőjéről. A diákok közül többen nagyobb óraszámban tanulnák ezeket a tárgyakat, vagy szívesen járnának ilyen témájú szakkörre. Van, aki a legújabb kutatási eredményekre kíváncsi, mások több személyes tapasztalatra vágynak az órai kísérletek révén. Egyikük azt kifogásolta, hogy nem jut hozzá az ösztöndíjakkal kapcsolatos információkhoz, és akadt olyan is, aki a tanárok tekintélyét növelné. Pálinkás József a rendezvényen ígéretet tett arra, hogy a diákok betekintést nyerhetnek az Akadémia kutatóintézeteinek munkájába.
A tanárok javaslatai között nagy hangsúlyt kapott az óraszámnövelés, valamint a középiskolai felvételi visszaállítása a tagozatos osztályok esetében. Van, aki szerint nagy segítség lenne, ha a versenyzők kiutazásának költségeit az állam vállalná. Egy másik pedagógus kötelezővé tenné az érettségit legalább egy természettudományos tárgyból, míg többen azt javasolták, az ilyen egyetemi szakokra kizárólag emelt szintű érettségivel lehessen felvételt nyerni. Néhányan a természettudományos tantárgyak oktatásának technikai hátterét nem tartják megfelelőnek, de olyan tanár is akadt, aki katasztrofálisnak látja a reálszakos egyetemi hallgatók csekély számát. Több oktató a tanárképzés színvonalának növelését tartja fontosnak, vagy lehetőséget biztosítana a középiskolai tanárok továbbképzésére. VG

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.