Heim: felére kell csökkenteni a rokkantnyugdíjasok számát

Heim Péter szerint a 29 pontos akcióterv viszonylag jól összerakott csomag, de a bankadót például finomabban kellett volna bevezetni. A szakember szerint célszerűbb, ha szabályozásokon keresztül érné el a kormány a nagy profittermelő, de monopoliszikus jegyeket magukon hozdozó ágazatokban - mint például az energia, vagy távközlési szektorban - valódi verseny alakuljon ki. Az így nyert megtakarítás pedig egyéb fogyasztáson keresztül adóbevételt hoz a büdzsének - fogalmaz.

Elmondása szerint az banki különadó valamilyen mértékig fékezi a hitelezési aktivitást, de az amúgy se lenne erős. A Századvég elemzőinek számításai szerint 2011 végéig nem lesz kimutatható növekedés a hitelállományban, esetleg csökkenhet is az állomány. Fordulatra 2012-től számítanak, de ez függ a bankrendszer tőkehelyzetétől is.

Heim szerint elérhető a 2,5 százalékos növekedés. Lökést adhat még a lakosság fogyasztása, ami idén mélypontra jutott. Itt vannak tartalékok: elképesztő mértékű a visszatartott fogyasztás, elég ránézni a megtakarítási rátára, ami a legutóbbi negyedévben kilenc százalékra szökött fel.

Ha nem száll el megint a forint – a Századvégnél úgy számolnak, hogy 290 forint fölé csak rendkívüli esetben gyengül az árfolyam -, s valóban lesz adócsökkentés, ami 150-200 milliárd forintot hagy az adózóknál, akkor a lakosság zsebében több pénz marad jövőre, például a devizahitelek törlesztésére, és a fogyasztásuk két százalékkal nőhet 2011-ben. Hitelezés nélkül a beruházás nem tudja húzni a gazdaságot, vagyis az import nem fog elszaladni, ami azt jelenti, hogy a külkereskedelmi mérleg jövőre is javítja a GDP-t.

Az interjúból az is kiderül, hogy a bankoknak jövőre is muszáj lesz befizetniük a 200 milliárd forintra rúgó bankadót, mivel - ahogy Heim mondja - elkövettek egy nagy hibát: túlságosan kiugró eredményről számoltak be még a válság idején is. Ebből a politikai elit azt a következtetést vonta le, hogy a magyar bankrendszer mindent kibír.

Heim úgy látja, az adócsökkentéstől várt megtakarítás nagyságrendje alapján nem lehet letisztult formájában megvalósítani az egykulcsos szja-rendszert. Kiadási oldalon drasztikus beavatkozásra van szükség: reálértéken be kell fagyasztani az összes kiadási főösszeget, kivéve a rendvédelmet és az egészségügyet. Szerinte már idén hozzá kell nyúlni a rokkantnyugdíjas-ellátáshoz, és a 400 ezer rokkant nyugdíjas felét ki kell küldeni a rendszerből. "A fele valószínűleg munkanélküli lesz, a másik fele most is dolgozik, csak feketén" - hangsúlyozza.

A feketézőket nem csak a nyugdíjrendszerből kell kiszórni, hanem a közösségi közlekedésből is ki kell szorítani a potyautasokat az e-ticket rendszer bevezetésével.

Azt mondja, hogy a GDP 1-2 százalékával több pénzt kellene az egészségügyre fordítani. A költségvetésben van 13 ezermilliárd forint, az egészségügy ennek az összegnek mindössze 11 százaléka. A kamatkiadások 9 százalékát stabilnak tekintve marad nyolcvan százalék, amiből könnyen át lehet csoportosítani. Lehet találni forrásokat a közösségi közlekedésben, de a szociális ellátórendszerben is óriási tartalékok vannak. Az állami bürokráciából is kivehető 50-100 milliárd még a következő években, és be lehet fagyasztani a közszférában a béreket. De az egészségügyön belül is vannak belső tartalékok: például az államnak nem azt kellene támogatnia, hogy az emberek minél több gyógyszert egyenek, hanem a gyógyulást segítő rehabilitációt.