Többen akarnak dolgozni

Fokozatosan oldódik a helyzet a munkaerőpiacon, de a kilátások vegyesek. A válság során a 12 százalékot is megközelítő munkanélküliségi ráta az idei harmadik negyedévre 10,9 százalékra mérséklődött, habár éves szinten még így is 0,6 százalékpontos romlást mutatott ki a KSH. Ez annak köszönhető, hogy a munkaerőpiac lassabban reagált a gazdasági folyamatokra, így a recesszió véget érése után még fél évig nőtt az állástalanság.

A statisztikai hivatal 3,823 millióra mérte a foglalkoztatottak létszámát, ez éves alapon 39 ezer fős növekedésnek felel meg, ebből durván 15 ezer főnyi emelkedés írható a közmunkaprogramok bővítésének számlájára. Munkát ezalatt 466 ezren kerestek, 6,8 százalékkal többen, mint tavaly ilyenkor. Mivel a harmadik negyedévre már a magánszféra beruházásainak emelkedését jósolták a szakértők, így ennek lehet szerepe a foglalkoztatási helyzet javulásában is.

A legnagyobb pozitívum a számok mögött, hogy ismét évtizedes csúcsot döntött a gazdaságilag aktív népesség aránya, ez annak az eredménye, hogy a foglalkoztatottak létszáma lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan a munkanélkülieké csökken. Ez pedig – megfelelő gazdaságpolitikai intézkedésekkel – a növekedés egyik motorja lehet, amikor a keresleti oldal is élénkülésnek indul.

Pozitívnak értékelte a legutóbbi adatokat lapunknak Németh Dávid, az ING Bank makroelemzője is, aki jelezte: a holtpontról már elmozdult a munkaerőpiac. Az aktivitás növekedését legalábbis részben az okozza a szakértő szerint, hogy a korengedményes nyugdíjba vonulás lehetősége szűkült, így többen maradnak az 58–60 éves korosztályból munkában. Mivel éppen a legnépesebb korosztályról van szó, így a demográfia erősíti ezt a hatást. Jó hír emellett, hogy a friss diplomások megjelenése sem okozott emelkedést az állástalanok számában, sőt, az ilyenkor szokásossal ellentétben enyhén mérséklődött is az arányuk.

A Fidesz adócsomagjában ugyanakkor csak kevés olyan dolgot lát a közgazdász, amely az álláshelyek számát növelné. Az szja-könnyítés például inkább a munkahellyel rendelkezőknek kedvez, a vállalkozásoknak csak annyiban, ha jövőre emiatt fékeződne a bruttó keresetek emelkedése. A szektorális különadóknak viszont lehet negatív foglalkoztatási hatása: a profitkiesést ugyanis legalábbis részben leépítésekkel vagy bővítés elhalasztásával próbálhatják az érintett cégek ellensúlyozni. Mostanában kissé háttérbe szorul a feketegazdaság kifehérítése, pedig ezen a téren még jócskán van előrelépési lehetőség. Németh itt csak hosszabb távon lát esélyt előrelépésre. Az adócsökkentés önmagában nem elegendő a célhoz, szükség van az ellenőrzés szigorítására, illetve az egyszerűsítésre is – fogalmazott a szakember. Utóbbiakban is látszik némi előrelépés, ám a gyors tisztuláshoz nem elegendők az eddig bejelentett lépések.

Megoszlanak a szakértői vélemények abból a szempontból, hogy a harmadik negyedévben valós javulás mutatkozott-e a munkanélküliség terén, vagy csak a szezonális munkák későbbre tolódása látszik a számokban. Erre biztosan csak az őszi számokból lehet majd választ kapni, tény azonban, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt későbbre tolódott a nagy számban alkalmi munkásokat foglalkoztató mezőgazdasági idénymunka. Mindent figyelembe véve jövőre folytatódhat a munkanélküliség lassú csökkenése, éves szinten azonban még valószínűleg két számjegyű rátával kell kalkulálni.