Visszafogott maradt az infláció szeptemberben

Bár több tényező is az infláció gyorsulása mellett szólt szeptemberben, végül csak hajszálnyival növekedett a drágulás mértéke. A KSH 3,8 százalékos fogyasztóiár-emelkedést mért a hónap során, 0,1 százalékponttal magasabbat, mint nyár végén. Az első fél évben még 5 százalék felett járt a pénzromlás, főként a tavaly év közepi adóemelések miatt, ennek hatása júliusra került ki az indexből. Az első kilenc hónap átlagos árszínvonal-növekedése ezzel 5,1 százalék volt, az év egészére valamivel alacsonyabb emelkedéssel számolnak a szakértők.

Az élelmiszerárak emelkedése számít a legnagyobb bizonytalansági tényezőnek az idén. A termelői árakban óriási növekedés mutatkozik, ám ez a fogyasztókhoz egyelőre alig jutott el. Néhány zöldség- és gyümölcsféle (például a burgonya) árában valóban megmutatkozott a kedvezőtlen időjárás miatti alacsony terméseredmény hatása, összességében viszont így is az átlag közelében, 3,9 százalékkal lettek drágábbak az élelmiszerek a boltokban. Ebben valószínűleg szerepe van a még mindig nyomott belföldi keresletnek, de lehet benne kivárás is az eladók részéről.

Drágító tényezőnek számított a gyengélkedő forintárfolyam is, amely egyrészt az iparcikkeknél, másrészt az egyéb cikkekhez sorolt üzemanyagnál okozott tavalyhoz képest drágaságot, illetve utóbbihoz még a kőolaj nemzetközi jegyzésének emelkedése is jócskán hozzájárult. Az év elejinél már lényegesen kisebb ennek a termékkörnek a drágulása (11 helyett 6,3 százalék). A nyárihoz képest azonban némileg visszaerősödött a hazai fizetőeszköz, ráadásul a turisztikai és vendéglátó-ipari árak még csökkentek is, így alakulhatott ki az előzetesen vártnál kedvezőbb havi inflációs ütem. A továbbiakban is mérsékelt pénzromlást valószínűsítenek a szakértők, ez lehetővé teheti a jegybank számára, hogy szinten tartsa az alapkamatot. BD