Az eddigi kétszeresére nő már az idén a feltöltési kötelezettség alsó határa a társasági adóban, vagyis a korábbi 50 millió forint helyett csak a százmillió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalatok kötelesek december 20-ig befizetni az államkasszának az adott évi várható összegét. Ez a könnyítés a múlt héten került bele a következő évekre számos átalakítást előrevetítő adócsomagba, amikor is a honatyák a módosító javaslatokról szavaztak. Magának az egész, immár végleges formát öltött törvénytervezetnek a zárószavazására pedig ma kerül sor, és borítékolható, hogy a T. Ház elfogadja a javaslatot.
A Költségvetési Tanács (KT) a friss módosítások gazdasági és államháztartási hatását is számszerűsítette egy tegnap közzétett elemzésben. Eszerint a feltöltési limit megemelése mintegy 25 ezer vállalat adminisztratív terhelését csökkenti, és néhány milliárd forintnyi adófizetési kötelezettség átütemezésével jár együtt. Annak egyébként, hogy a cégek már az adófizetéssel érintett évben befizetik-e az előlegeket az államkasszába, vagy a következő év májusi határidőre tesznek eleget fizetési kötelezettségüknek, „csak” a pénzforgalom szemszögéből van jelentősége. Az uniós hiánymutató tekintetében döntő jelentőségű eredményszemléletű kimutatás így is, úgy is az adott időszak bevételeként számolja el az összegeket, vagyis ez az átütemezés egyáltalán nem érinti a deficitcélok teljesítését.
Természetesen nem ez az időbeli elcsúsztatás a legjelentősebb módosítás a társasági adóban, hanem az, hogy ez év július eleje óta a 10 százalékos kedvezményes adókulcs 500 millió forintos nyereségig vehető igénybe, ráadásul további feltételek, korlátozások nélkül. A büdzséhez nemrég hozzáillesztett fejezeti indoklások szerint ez a módosítás jövőre mintegy 140 milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, emellett a sporttal összefüggő adókedvezmények további 20 milliárd forintos könnyítésre adhatnak módot. A társaságiadó-bevételek ugyanakkor a kormány számítása szerint még ennél is nagyobb mértékben csökkennek, a különadók bevezetése miatt ugyanis a kabinet további 35 milliárd forintnyi adókieséssel számol. Összességében az átlagos társaságiadó-terhelés 6,1 százalékra esik – a költségvetés 2010-re eredetileg 10,9 százalékos átlagos terheléssel számolt, azóta azonban ez is jelentősen csökkent, többek között a nyári adómódosítások hatására.
Korlázott hatás
Jövőre 35 milliárd, utána pedig évi 40-45 milliárd forintot hozhat az államkaszszának a nyugdíjjárulék fél százalékpontos emelése a Költségvetési Tanács szerint. Hozzáteszik ugyanakkor: a járulékemelés minimálisnak tűnik, ám még így is lassítani fogja a fogyasztás növekedési ütemét, a nettó átlagkereset emelkedése pedig a korábban számolt 6 helyett csupán 5,4 százalék lesz jövőre, legalábbis a tanács elemzése szerint.Az adófizetőket kevéssé vigasztalja, ám a költségvetési stabilitás szemszögéből fontos tényező, hogy a nyugdíjjárulék emelésével az adócsomag egésze immár teljesíti a kötelező ellentételezés szabályát, vagyis összességében nem apasztja az állam rendelkezésére álló bevételeket 2011-ben. Ez az egyensúly ugyanakkor 2012-től nem érvényesül, a KT több százmilliárd forintos adóbevétel-kiesésre számít. Ezt a hatást csak tovább erősíti az, hogy egy friss passzus szerint 2013. január 1-jén megszűnik az energiaellátók jövedelemadója, a Robin Hood-adó.
A KT úgy számol, hogy ez a lépés 35-40 milliárd forintot von el a büdzsétől, ugyanakkor jótékonyan hat a beruházási kedv alakulására. Változás még az is, hogy a béren kívüli juttatások körében az eredeti
tervhez képest kedvezőbb szabályok lépnek életbe jövőre.
Az adófizetőket kevéssé vigasztalja, ám a költségvetési stabilitás szemszögéből fontos tényező, hogy a nyugdíjjárulék emelésével az adócsomag egésze immár teljesíti a kötelező ellentételezés szabályát, vagyis összességében nem apasztja az állam rendelkezésére álló bevételeket 2011-ben. Ez az egyensúly ugyanakkor 2012-től nem érvényesül, a KT több százmilliárd forintos adóbevétel-kiesésre számít. Ezt a hatást csak tovább erősíti az, hogy egy friss passzus szerint 2013. január 1-jén megszűnik az energiaellátók jövedelemadója, a Robin Hood-adó.
A KT úgy számol, hogy ez a lépés 35-40 milliárd forintot von el a büdzsétől, ugyanakkor jótékonyan hat a beruházási kedv alakulására. Változás még az is, hogy a béren kívüli juttatások körében az eredeti
tervhez képest kedvezőbb szabályok lépnek életbe jövőre. -->
