Több a szabálytalanság az EU-források felhasználásánál

Az Uniót 2009-ben összesen 223,7 milliárd forint illette meg Magyarországról. Ezzel szemben a költségvetésben az uniós támogatások és a hozzájuk kapcsolódó hazai társfinanszírozás 829,2 milliárd forint összegben jelent meg. A költségvetésben megjelenő uniós források 602,7 milliárd forintot, a hazai társfinanszírozás 226,5 milliárd forintot tett ki.

Magyarország hozzájárulása az unió költségvetéséhez évről-évre növekedést mutatott, amelynek fő oka, hogy a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) növekedésével párhuzamosan nőtt a GNI alapú hozzájárulás mértéke is. A költségvetésben megjelenő uniós kapcsolatokhoz tartozó támogatások, illetve visszatérítés fokozatos növekedést mutattak a 2004-2009 közötti időszakban, 2007-ben kismértékű visszaeséssel 2009-ben nagymértékű kiugrással – állapítja meg az ÁSZ jelentés.

Az előirányzatok tekintetében összességében 16,1 százalékkal maradtak el a teljesülések a tervezett összegnél, amely javulást jelent a 2007-2008. évi kiemelkedően magas, 40 százalék feletti arányhoz viszonyítva. Az elmaradás mértéke azt mutatja, hogy bár a programok végrehajtása jelentősen felgyorsult, még mindig elmarad a kívánatostól.

Összességében a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus fejlesztési terv előrehaladása 2009-ben jelentősen felgyorsult állapítja meg a tanulmány, azonban a program haladása még így is lassú. Erre utal, hogy a terv teljes keretének a 44 százalékára született döntés és 38 százalékára kötötték meg a szerződést, kifizetés csupán 9 százalékra történt.

Az egyes alapoktól érkező pénzeket eltérő sebességgel használja fel az ország, a strukturális alapok forrásait teljes egészében lekötötték. A lekötések ebben az esetben az EU 25 átlaga feletti, 94,11 százalékos. Ezzel az aránnyal Magyarország az uniós ranglista 9. helyén szerepel. A Kohéziós Alapból érkező források felhasználása esetében azonban már csak 52,62 százalékos a kifizetési arány.

Összességében tehát 960 milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe tavaly az uniótól, ebből levonva a 223,7 milliárd forintos magyar befizetést, 736 milliárd forintos többletet mutat a magyar egyenleg.

A szabálytalanságok tekintetében a tanulmány összefoglalója szerint eddig nem tapasztalt mértékben megugrott a vizsgálatok száma. 2006-ot leszámítva 100 alatt volt a szabálytalanságok száma, ami tavaly elérte a 150-et. Összegben a jelentősebb kiugrást tapasztalt a számvevőszék, 2004-2008 között évente 2 milliárd forintnál kevesebbet érintettek a vizsgálatok, 2009-ben azonban több mint 8 milliárd forint felhasználásával kapcsolatban merültek fel problémák.