Irány a maastrichti hiánycél
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Az, hogy a hiány valóban a kormányzati tervek szerint alakul-e, számos tényezőn múlik, az idén azonban először áll elő olyan helyzet, hogy a deficit jó eséllyel inkább kisebb, nem pedig nagyobb lesz, mint az a tegnap a T. Ház által elfogadott törvényből kiderül. A költségvetési törvény (valójában míg Schmitt Pál köztársasági elnök el nem látja kézjegyével a dokumentumot, csak költségvetési törvényjavaslat) ugyanis a magánnyugdíjpénztárakban lévő vagyon mintegy hatodának a visszaáramlásával számol az állami büdzsében, holott a Matolcsy György által november 24-én bejelentett szigorítások hatására sokkal valószínűbb, hogy a viszszatérés aránya 90 százalék felett alakul. (Ismeretes: a nemrég elfogadott nyugdíjreformtörvény szerint 2011 decemberétől a magán-nyugdíjpénztári tagok után a munkáltató köteles továbbra is fizetni a 24 százalékos nyugdíjjárulékot a tb-nek, ám ez nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, vagyis innentől a kasszatag csak addigi állami járandóságára és második pillérbeli megtakarítására számíthat.) Márpedig ha ez valóban így lesz, a költségvetés akár a GDP 7 százalékát is meghaladó többletet mutathat, a kormányzati ígéretek szerint pedig az akár 3000 milliárd forintot is elérő egyszeri bevétel állampapírokban lévő része az államadósságot csökkenti. Az államadósság lefaragása valójában már a Bajnai-kabinetnél is fontos célkitűzésként szerepelt, akkor azonban ilyen radikális lépés fel sem merült a ráta csökkentésére.
A jövő évi büdzsé másik komoly pillére az idén bevezetett ágazati és különadókban keresendő. A pénzügyi szervezetektől 187 milliárd, a telekommunikációs, kereskedelmi és energiaellátó cégektől pedig összesen 161 milliárd forintnyi különadó-bevétellel számol a törvény úgy, hogy megmarad az úgynevezett energiaellátók jövedelemadója is, amely további 20 milliárd forintot hoz a konyhára. Ezek a tételek együtt valójában igencsak megközelítik a „hagyományos” társasági adóból 2011-re remélt 372 milliárd forintos bevételt. A jövő évi költségvetés kitekintése szerint ráadásul ezek a különadók csökkentett mértékkel ugyan, de később is megmaradnak: bankadóból évi 93,5 milliárd, ágazati különadóból pedig 85,5 milliárd forintot vár a kormány e cégektől 2013–14-ben is.
Ami a kiadásokat illeti, itt ilyen jelentős mértékű átalakítások nem szerepelnek a költségvetésben. Az úgynevezett funkcionális megoszlás szerint az éves magyar GDP közel harmadát jóléti kiadásokra költjük el, ezek között a legjelentősebb tétel a társadalombiztosítás, ezen belül is a nyugdíjellátások. Gazdasági célokra és az állami működés finanszírozására a GDP valamivel több mint 7-7 százalékát szánja a friss törvény, ez nagyjából megfelel az évek óta megszokott arányoknak. Mindebben a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által február végére ígért szerkezeti reformok hozhatnak változást: ezek között állítólag több százmilliárd forintos megtakarítások is szerepelnek, egyebek mellett a rokkantnyugdíjak visszaszorítása és a gyógyszertámogatások megnyirbálása. Hogy ezek az átalakítások már a 2011-es költségvetési számokra is hatással lesznek-e, egyelőre nem tudni, ám a kormány eddigi tempójának fényében nagyon valószínűnek tűnik, hogy igen. KR
Kiemelt cél: munkahelyteremtés
A foglalkoztatás javítását tűzte zászlajára a nyáron hivatalba lépett Orbán-kabinet. Ez a célkitűzés a Bajnai-kormány számára is elsődleges jelentőségű volt, ám a két kormányzat más-más módszerrel remélte/reméli megvalósítani azt. Míg a Bajnai-érában a munkáltatókat terhelő tb-járulékot csökkentették (két lépésben, 5 százalékponttal), Matolcsy György – egyebek mellett – az szja-teher mérséklésétől várja a munkanélküliség visszaszorítását és a következő négy évben háromszázezer új munkahely létrejöttét. A két megoldás annyiból viszont nagy hasonlóságot mutat, hogy mind a tb-járulék, mind az szja terén két év alatt nagyjából 500-500 milliárd forinttal csökkennek az állami bevételek 2009 és 2011 között. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az szja-elvonás már az idén is jelentősen csökkent az előző évhez képest, hála a sávhatár 5 millió forintra történő emelésének.
A két megoldás annyiból viszont nagy hasonlóságot mutat, hogy mind a tb-járulék, mind az szja terén két év alatt nagyjából 500-500 milliárd forinttal csökkennek az állami bevételek 2009 és 2011 között. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik, hogy az szja-elvonás már az idén is jelentősen csökkent az előző évhez képest, hála a sávhatár 5 millió forintra történő emelésének. -->
