Módosul a sztrájktörvény
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA jövőben annál a munkáltatónál, amely a „lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez”, a sztrájkban érintett feleknek, a munkavállalóknak és a munkáltatóknak meg kell egyezniük az elégséges szolgáltatás mértékében. Ha ez nem sikerül, munkaügyi bíróság határozhatja meg ennek a szintjét, erre öt napja van a hatóságnak – áll a sztrájktörvény módosító javaslatában, amelyet tegnap tárgyalt az Országgyűlés. A határozat ellen persze a felek még fellebbezhetnek újabb öt napon belül, a másodfokú bíróságnak pedig ismét öt napja van a döntéshozatalra. A bírósági út tehát legfeljebb tizenöt napig húzódhat. A módosításban az is szerepel, hogy az elégséges szolgáltatás mértékét akár külön törvényben is szabályozhatják. Előfordulhat tehát az is, hogy a jövőben jogszabály mondja ki például azt, hogy egy vasutassztrájk esetén hány vonatnak kell mindenképpen elindulni.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Világgazdaságnak kijelentette: egyértelmű, hogy az eddigi sztrájktörvény nem felelt meg az élet elvárásainak, hiszen sosem sikerült megegyezni az elégséges szolgáltatásról. Rolek szerint a józan ész és a fogyasztók érdeke is azt diktálja, pontosabban szabályozzák a kérdést – nyilatkozta az alelnök.
Tegnap a Liga Szakszervezetek közleményben követelte, hogy a benyújtó képviselők vonják vissza a módosítást, és a témáról kezdjenek egyeztetést az OÉT-ben. Gaskó István, a szakszervezeti konföderáció elnöke lapunknak elfogadhatatlannak nevezte, hogy a kormány társadalmi egyeztetés nélkül próbál kétharmados törvényeket megváltoztatni. Gaskó szerint a módszer szakmailag is nonszensz. Nem határozza meg ugyanis a sztrájkjoggal való visszaélés pontos definícióját. Nem jogi, hanem szakmai kérdés az elégséges szolgáltatás szintjének megállapítása, az elnök szerint ezért alkalmatlanok a munkaügyi bírók arra, hogy döntsenek a kérdésben. Gaskó úgy véli, a szakszervezetek a jövőben nem mernek majd munkabeszüntetést kezdeményezni, hiszen a sztrájkjoggal való visszaélés vádja érheti őket. Az ilyen ügyekben érintett bíróság sem tud mihez igazodni – fogalmazott Gaskó. BL
