A befektetők szempontjából Belgium már nem tartozik az uniós élvonalhoz, és egyre inkább Spanyolországéhoz és Olaszországéhoz közelít a megítélése – kommentálta a pénzpiaci fejleményeket a Commerzbank egyik vezető elemzője. A Didier Reynders pénzügyminiszter által szinte meglepetésszerűen bejelentett keddi kötvénykibocsátáson a tervezett 5 milliárd helyett csupán 3 milliárd euró értékben sikerült lejegyeztetni a papírokat, 4,4 százalékos hozam mellett. Igaz, ez elmarad a spanyol kötvények 5,6 százalékos hozamától, cserébe viszont a Madrid által kibocsátott kötvények iránt nagyobb az érdeklődés – mutat rá Handelsblatt.
A belga államnak a visszafogottabb befektetői érdeklődés ellenére is komoly hitelfelvételekre van szüksége 2011-ben ahhoz, hogy finanszírozni tudja kötelezettségeit. Ez összesen 34 milliárd eurós igényt jelent, ez még a lényegesen rosszabb megítélésű Portugáliáét is meghaladja.
A korántsem előnyös pénzügyi helyzethez járul ugyanakkor az instabil politikai helyzet. A flamand konzervatívok és a francia ajkú vallon szocialisták a tavaly júniusi választás óta nem képesek kormányt alakítani, így továbbra is a választásokat elvesztett Yves Leterme kabinetje működik ügyvivői kormányként. A belga uralkodó, II. Albert így kénytelen volt az átmeneti kormány fejét, Leterme-et felszólítani a takarékossági erőfeszítések fokozására.
Az államadósság a pénzügyi tárca előrejelzése szerint eléri a 98,1 százalékát 2011 végére, miközben az EU még ennél is súlyosabb, 100,5 százalékos adóssághányadot prognosztizál az idei évre. Bármelyik előrejelzés bizonyul is pontosabbnak, az biztos, hogy Belgium a harmadik helyezett az uniós tagállamok eladósodottsági ranglistáján, Görögország és Olaszország után.
Az ügyvivő kormány ígérete szerint a 2010-ben elért 4,6 százalékos költségvetési deficit után az idén 4,1 százalék lesz csak a hiány. A kabinet jelenlegi célkitűzése, hogy 2015-re egyensúlyba kerüljön a büdzsé – írja a Financial Times.
A belga pénzügyi szektor problémái ugyanakkor továbbra is nyugtalanítják a piacokat. A globális válság során az állam több tízmilliárd euróval segítette ki a KBC, a BNP Paribas Fortis és a Dexia pénzintézetet. Néhány hete aztán a kormányfő egyik kijelentése okozott kisebb felbolydulást a befektetők körében. Leterme akkor azt nyilatkozta, hogy a Dexia ügye ismét napirendre kerülhet. A piacok ezt úgy értelmezték, hogy a segítségért cserébe elvárt átalakítások nem vezettek eredményre a pénzintézetnél, és az esetlegesen újabb segítségre szorulhat. Az ügyvivő miniszterelnök később visszakozott, és azt állította, hogy félreértelmezték a kijelentést, a pénzügyi szektor stabilitása miatt pedig nem aggódik.
A kormányfői bizakodás ellenére is úgy tűnik azonban, hogy a belga bankok és biztosítók még nincsenek teljesen túl a veszélyen. A KBC-ről például nemrég derült ki, hogy egy rosszul sikerült írországi befektetése miatt a korábban vártnál nagyobb veszteséget lesz kénytelen elkönyvelni.
