Emelkedtek az ázsiai indexek a reggeli kereskedésben, miközben a dollár enyhén erősödni tudott az euróval szemben az elmúlt négy napban először, amely az újra előtérbe kerülő európai adósságproblémáknak és az amerikai makroadatokkal kapcsolatos pozitív várakozásoknak köszönhető.
Csütörtökön lesz az idei év első spanyol államkötvény aukció, amelynek sikeressége kiemelten fontos, ám feltehetően az EKB ismét beavatkozik a kedélyek megnyugtatása érdekében. A legfontosabb kérdés talán a kialakult hozamok mértéke, amelyek ha tartósan ilyen extrém magasságokban maradnak, akkor rákényszerülhet Spanyolország az EU-IMF mentőcsomag igénybevételére, amely komoly pofon lenne az EU-nak, mivel Spanyolországnak körülbelül tízszer akkora összegre lenne szüksége, mint Portugáliának. Ezenkívül ma tartja az Európai Központi Bank a kamatdöntő ülését, ahol az alapkamat szintjén kívül az EKB által végrehajtott kötvényvásárlások, likviditásfokozó intézkedések és az inflációs cél is fontos témák lesznek.
Csütörtökön publikálja gyorsjelentését az Intel is, amely ha jelentősen eltér a piaci várakozásoktól, árfolyam befolyásoló hatású lehet. Tavaly októberében addig a legnagyobb, mintegy 11,1 milliárd dolláros bevétellel zárta üzleti évének szeptemberrel véget ért harmadik negyedét az Intel – tette közzé a vállalat. A társaság a 2009 azonos időszakát 9,4 milliárd dollárnyi árbevétellel zárta. Az adózott nyereség 59 százalékkal, 2,96 milliárd dollárra nőtt a tavaly előtti 1,86 milliárdról. A forgalom és a nyereség is meghaladta a szakértői várakozásokat. A bevétel mellett a 4,14 milliárd dolláros működési eredmény is rekordnak számított a társaság történetében
A hazai piacokat megnyugtató nyilatkozatok érkeznek: Orbán Viktor nyilatkozata alapján a kormány véghezviszi a szükséges strukturális reformokat a kiadási oldal csökkentésének segítségével, Magyarország hitelességének visszaállítása érdekében a piaci szereplők között. A reformok érintenék a nyugdíjrendszert, a munkanélküliségi segélyeket, a gyógyszer támogatásokat és a tömegközlekedési hálózatot. A piaci szereplők és hitelintézetek kulcskérdésnek tartják a reformok létrejöttét, amelyektől az ország költségvetésének fenntartható pályára állítását remélik (a jelenlegi válságadók csak rövidtávon képesek a deficitet mérsékelni).
A kormány megerősítette, hogy 2012 után is fenntartják az extra adókat a költségvetési hiány csökkentése érdekében. A válságadókat tavaly vezette be a kormányzat a pénzügyi, távközlési, kereskedelmi és energia ágazatokban.
