Ugyanakkor többségi - bár nem teljesen konszenzusos - előrejelzés az is, hogy a Monetáris Tanács új, várhatóan a parlament által kijelölendő tagjainak belépése után sem valószínű az eddigi szigorítás visszafordítása, mivel annak egyes elemzői vélemények szerint komoly hitelességi ára lehetne.
Korábban az MT a magas inflációra hivatkozva emelte az alapkamatot, ám januárban a pénzromlás üteme kellemes meglepetéssel szolgált: 4 százalékra csökkent a decemberi 4,7 százalékos szintről, a maginfláció pedig 2-ről 1,7 százalékra. Bár a tanács a saját inflációs előrejelzéseire támaszkodik, ami inkább a kivárást valoszínűsiti. A forint árfolyama is stabilizálódni látszik, a költségvetést illetően viszont nem túl világos a kép. A kormány mindenesere benyújtotta a büdzsé módosítását: a 250 milliárdos stabilitási tartalék a törvényjavaslat szövege szerint a tavaly kitűzött hiánycél tartását hivatott szolgálni.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont citybeli befektetési és elemző házak - Capital Economics, Goldman Sachs, Morgan Stanley, 4cast, JP Morgan, Barclays Capital, RBC Capital Markets - felzárkózó piaci szakelemzői kivétel nélkül azt jósolták, hogy az MNB a hétfői monetáris tanácsi ülésen változatlanul hagyja a jelenlegi, 6,00 százalékos alapkamatot.
Az idei kamatcsökkentéseket valószínűsítő kisebbségi londoni elemzői körhöz tartoznak a Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni befektetési és pénzügyi tanácsadó csoport szakértői. David Oxley, a ház felzárkózó európai közgazdásza szerint a magyar jegybank jövőbeni pénzügypolitikájával kapcsolatban változatlanul "rengeteg a bizonytalanság", és sok függ a márciusban esedékes konszolidációs csomag méretétől.
Hasonló véleményt fogalmaztak meg az RBC Capital Markets globális befektetési csoport londoni részlegének szakelemzői. Hétfőre ők is kamattartást valószínűsítettek, de távlati prognózisuk szerint a parlament által kiválasztandó új monetáris tanácsi tagok várhatóan "sokkal nagyobb rokonszenvvel viseltetnek majd a kormány azon álláspontja iránt, hogy a kamatszint már elég magasra, sőt túl magasra emelkedett ... vagyis (a jelenlegi testületi tagoknál) sokkal enyhébb alapállásúak lesznek".
A cég szakelemzői szerint ez felveti annak a kockázatát, hogy az új monetáris tanácsi tagok az eddigi kamatemelések visszafordítását "fogják erőltetni".
A ház szakértői szerint a piac ugyan áraz egy negyed százalékpontos MNB-kamatemelést decemberig, de ennek bekövetkeztét az RBC Capital Markets "valószínűtlennek" tartja.
A Goldman Sachs (GS) globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piaci szakelemzői hétvégi előrejelzésükben ugyanakkor azt minősítették valószínűtlennek, hogy a váltás után kamatcsökkentési ciklus venné kezdetét Magyarországon.
A GS citybeli szakértői szerint a négy új testületi tagot "szinte bizonyosan a Fidesz választja ki", és lehetséges, hogy ők enyhébb pénzügypolitikai alapállásúak lesznek a jelenlegi tagoknál, ám a ház ezzel együtt sem várja, hogy az új tagok a kamatcsökkentés áterőltetésére használnák ki a tanácson belüli többségüket.
A Goldman Sachs elemzői szerint makrogazdasági szempontból nem indokolt a "sürgős" kamatcsökkentés: az infláció valószínűleg 2011-2012-ben is végig a 3 százalékos célszint felett marad, emellett a gazdaság növekedési kilátásai összességében kedvezők, különös tekintettel a vezető euróövezeti gazdaságok - vagyis a legfőbb exportpiacok - ugyancsak jó kilátásaira.
A cég londoni elemzői szerint ráadásul, ha az új tagok belépésük után nem sokkal már kamatcsökkentéseket támogatnának, azzal sérülhet az MNB pénzügypolitikai hitelessége, és felerősödnének az új Monetáris Tanács függetlenségével kapcsolatos aggodalmak is. Mindez jó eséllyel a forint gyengülését eredményezné, emiatt nehezebbé válna az infláció kordában tartása, és emelkedne a devizaalapú hitelek adósságszolgálati költsége is, aminek "politikai ára" a kormányzatot terhelné - vélekedtek a Goldman Sachs londoni szakértői.
Hasonló véleményen vannak a Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlegének szakértői. A ház szerint ha a kinevezési szabályok módosításának eredményeként enyhébbé válna a magyar jegybanki politika, az akár olyan mértékű forintgyengülést is okozhat, amelynek a devizahitelesekre gyakorolt negatív hatása messze meghaladná az esetleges kamatcsökkentések kedvező reálgazdasági hatásait.
Vannak olyan citybeli előrejelzések is, amelyek szerint hosszabb távlatban folytatódhat a szigorítás.
A JP Morgan bankcsoport londoni elemzői szerint a Magyarországgal kapcsolatos befektetői hangulat javult az elmúlt hetekben, annak hatására, hogy "biztató" részletek kezdtek kiszivárogni a készülő konszolidációs csomag tartalmáról, és ennek nyomán csökkentek a forintbefektetési eszközöket terhelő kockázati felárak. Mindemellett a vártnál jóval alacsonyabb januári inflációs adatok és a bérkiáramlási mutatók is azt valószínűsítik, hogy az MNB befejezte "kamatemelési miniciklusát" - jósolták a JP Morgan szakértői.
A ház jelenleg érvényes hosszabb távú előrejelzése ugyanakkor az, hogy az idei negyedik negyedévben újabb szigorító ciklus kezdődik. A cég 2011 végére 6,25 százalékos, 2012 végére 7,00 százalékos MNB-alapkamatot vár.
A Raiffeisen is tartást vár
Az inflációs és bérstatisztika egyaránt azt a várakozásunkat erősíti,hogy a Monetáris Tanács tagjainak többsége a hétfői kamatdöntő
ülés során (január 21) a tartás mellett fog állást foglalni. Erre utal a
januári MT ülés óta erősödő forint és a csökkenő ország-kockázati mutató is.
Várakozásunk szerint a mostani döntés alkalmával is a megosztottság lesz majd jellemző. Bánfi várhatóan most is a 25 bp-os csökkentés mellett érvel; Csáki, Karvalits és Bihari mellé feltételezhetően Neményi is csatlakozik majd a tartásra szavazók körében; Király és Simor pedig elképzelhető, hogy továbbra is a 25 bázispontos kamatemelést támogatná.
A struktúrális reformok bejelentésének március közepére való halasztása újabb negatív üzenet volt a befektetők felé, a Magyarországgal szembeni bizalom azonban nem sérült számottevően, a piaci szereplők pedig várhatóan várakozó állásponton maradnak a következő hetek során.
hogy a Monetáris Tanács tagjainak többsége a hétfői kamatdöntő
ülés során (január 21) a tartás mellett fog állást foglalni. Erre utal a
januári MT ülés óta erősödő forint és a csökkenő ország-kockázati mutató is.
Várakozásunk szerint a mostani döntés alkalmával is a megosztottság lesz majd jellemző. Bánfi várhatóan most is a 25 bp-os csökkentés mellett érvel; Csáki, Karvalits és Bihari mellé feltételezhetően Neményi is csatlakozik majd a tartásra szavazók körében; Király és Simor pedig elképzelhető, hogy továbbra is a 25 bázispontos kamatemelést támogatná.
A struktúrális reformok bejelentésének március közepére való halasztása újabb negatív üzenet volt a befektetők felé, a Magyarországgal szembeni bizalom azonban nem sérült számottevően, a piaci szereplők pedig várhatóan várakozó állásponton maradnak a következő hetek során. -->
