Magyarország teljesen megosztja az elemzőket
Közgazdászok azt várják, hogy február 21-én a monetáris tanács nem emeli a jegybanki alapkamatot 6 százalékról. Egyetlen elemzőház, az RBS várja azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 6,25 százalékra emeli az irányadó rátát, azonban 26-an azt feltételezik, hogy változatlan marad a jegybanki alapkamat februárban. Mint ismert, a monetáris tanács az elmúlt három kamatdöntés mindegyikén 25 bázisponttal emelte a jegybanki kamatot a valaha volt legalacsonyabb, 5,25 százalékos szintről.
A közgazdászok azonban megosztottak az alapkamat középtávú irányát illetően. Az év végére Peter Attard Montalto, a Nomura közgazdásza szerint 5 százalékra csökkenhet a jegybaki alapkamat elsősorban azért, mert megváltozik a tanács összetétele. Montalto szerint a jegybankárok jelölési mechanizmusának megváltozásával a tanácsba a kormányhoz hű tagok kerülnek (az Országgyűlés illetékes bizottsága jelölhet majd tisztviselőket, és a hónapban 4 tag mandátuma jár le). A kormány eddig minden kamatemelést követően „indokolatlannak” nevezte a szigorítást.
Akadnak olyanok is, akik az év végére 6 százaléknál magasabb kamatot prognosztizálnak. A Quaestor szerint 6,5, az RBS, a JP Morgan és a Századvég 6,25 százalékos kamatot vár. Az elemzői vélekedések átlaga azonban 5,86 százalékot jelez.
A közgazdászok szerint az inflációs ráta 2011 decemberére 3,7 százalékra csökkenhet, 2012 decemberére 3,2 százalékra mérséklődhet. A januári infláció mérsékelten pozitív meglepetést okozott: 4 százalékra csökkent a pénzromlás üteme, a várakozások 4,3 százalékot vetítettek előre.
Suppan Gergely, a TakarékBank közgazdásza szerint már idén év végére 3 százalékra csökkenhet az infláció, elérve az MNB inflációs célját, azonban jövő év decemberére 3,3 százalékot vár az elemző.
Suppan Gergely és Ádám Zoltán szerint a kamatot csak akkor lehet csökkenteni, ha a reformok hatására növekszik a bizalom, és csökken a magyar eszközök felára a forint erősödésével, mely csökkenti az inflációs kilátásokat. Azonban megjegyzik, hogy a gyógyszerkassza és a tömegközlekedés támogatásának csökkentése inflációs nyomással járhat. Barta György és Jobbágy Sándor a CIB Bank közgazdászai szintén a február végi, március elei reformcsomag részleteit jelölik meg az alapkamat pályáját meghatározó tényezőként. Mint ismert, a kormány 660 milliárd forint körüli reformcsomagot ígért, melynek nagyobb része kiadáscsökkentés lehet.
Németh Dávid, az ING Bank közgazdásza azt várja, hogy az MNB megpróbálhat lazább monetáris politika felé fordulni (csökkenteni a kamatokat), azonban a környező országok és a fejlett országok elkezdhetik emelni a jegybanki kamatokat az év második felében, így nem lehet tár az alapkamat csökkentésére – emelte ki az elemző. Ennek megfelelően Németh 6 százalékos jegybanki kamatot vár az év végére.
Az idei első negyedévre 2,4 százalékos GDP növekedést várnak a Reuters által megkérdezett közgazdászok, míg egész évre 2,7 százalékig gyorsulhat a gazdasági növekedés. Jövőre Magyarország elérheti a 3,2 százalékos növekedést is az elemzői konszenzus alapján.
A felmérésből egyértelműen látszik, hogy nagyon megosztottak az elemzők a nyugdíjreform hatásainak értékelését illetően, mely érthető: nem lehet tudni, hogy az Európai Unió (EU) engedélyezi-e bevételként elszámolni a nyugdíjreformtól való visszalépést, vagyis a magánpénztári vagyon részbeni becsatornázását a költségvetésbe.
Az ING 5 százalékos költségvetési többletet vár idén, hasonlóan nagy pozitív egyenleggel számol a Pioneer Alapkezelő, az MKB Bank, az OTP Bank és a TakarékBank is. A többi közgazdász 2,9 százalék körüli hiányt vár ESA szemléletben.
Niel Shearing, a Capital Economics londoni közgazdásza lesújtó véleményt fogalmazott meg. A költségvetés strukturális hiánya elérheti a GDP 5 százalékát, vagy még annál is többet. A Magyar költségvetési hiány nem volt strukturális jellegű a Fidesz hatalomra jutása előtt, azonban a helyzet most „eléggé aggasztó” – jegyzi meg Shearing.
A kormányzat várhatóan keresztülviszi a monetáris tanács tagjainak jelölési mechanizmusának megváltoztatását, de nem várjuk, hogy a márciusi ülésen csökkentsék az alapkamatot – mondta Anders Svendsen, a Nordea közgazdásza.
Nem gondoljuk, hogy az új tagok a kamat csökkentését kényszerítenék ki, mert ezzel aláásnák a Magyar Nemzeti Bank és a kormány hitelességét is – húzta alá az elemző. „Azonban nem lennének meglepve, ha egy vagy két kamatcsökkentést végrehajtanának a következő negyedévekben” – emelte ki a közgazdász.
