Rossz nyomon jár az állami bérkommandó
Miközben kormányzati bérkommandó felügyeli a magánszektorban, hogy a cégek betartják-e az Országos Érdekegyeztető Tanácsban született ajánlást a bruttó bérek 4–6 százalékos emeléséről, az állami tulajdonú vállalatoknál egyedül a minimálbér emelése tekinthető kőbe vésettnek. A Fellegi Tamás fejlesztési miniszter által január 21-én Baranyay Lászlónak, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérének írt levél világosan előírja, milyen bérpolitikát kell folytatni idén az állami vállalatok körében. Ennek értelmében az MFB-hez tartozó cégeknél bértömeg-gazdálkodást írnak elő idén, úgy, hogy az idei bértömeg csak a minimálbért és a garantált bérminimumot figyelembe véve nőhet a 2010. évi bázishoz képest. A fejlesztési miniszter megemlíti még az adószabályok változásának a nettó keresetekre gyakorolt hatásának kompenzációját is – azonban a későbbiekben erről csak mint lehetőségről ír a miniszter a Népszabadság cikke szerint.
A miniszter által vázolt irányelvek a kormány 2010. december 22-i ülésén tárgyalt jelentésen alapulnak, amelyben „a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozóan 2011-ben alkalmazandó bérgazdálkodás főbb jellemzőiről, a munkavállalókat érintő adó- és járulékváltozások esetleges negatív hatásainak kompenzálásáról” kaptak tájékoztatást a miniszterek. Fellegi levele rögzíti: az intézkedések végrehajtása során a 2010. december 2-án megkötött OÉT-megállapodás (a minimálbérre havi 78 ezer forint, valamint a garantált bérminimumra 94 ezer forint) betartásán túl az átlagos bruttó keresetnövelésre vonatkozó 4–6 százalékos OÉT-ajánlás figyelembevétele nem veszélyeztetheti a bértömeg alakulására vonatkozó elvárásokat –márpedig a legtöbb esetben ez lenne a garanciája annak, hogy a dolgozók reáljövedelme ne csökkenjen tavalyhoz képest.
A levél e pontján kerül ismét szóba a kompenzáció: Fellegi szerint „a társaságoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a 2011. évi adóváltozások nettó keresetekre vonatkozó negatív hatásainak mérséklésére vonatkozó kompenzációs technikák lehetőség szerinti alkalmazására”. A lehetőség korlátait nyilván a bértömeg befagyasztása jelenti.
