Berlin kihátrálhat a nagy alku mögül

Várhatóan falakba ütközik a jobbközép európai pártokat tömörítő Európai Néppárt mai helsinki csúcstalálkozóján a leendő ír kormányfő kérése. Enda Kenny ahhoz kíván támogatókat szerezni a főként az eurózóna adósságválságával foglalkozó ülésen, hogy a valutaunió tárgyalja újra a 85 milliárd eurós ír mentőcsomag feltételeit, és csökkentsék a hitelért fizetett, jelenleg hatszázalékos kamat mértékét. Kennynek lesz kivel egyeztetnie, ugyanis az ülésen – Orbán Viktor magyar miniszterelnökön kívül – több eurózóna-tagország kormányfője, valamint Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is részt vesz.

A Helsinkiben szintén megjelenő Angela Merkel német kancellár azonban a minap világossá tette: Berlin nem támogatja az

Ír-, illetve Görögországnak adott uniós hitelcsomagok kamatainak csökkentését. Enda Kenny kérésének esélyét az is rontja, hogy a mai csúcsnak otthont adó Finnország pénzügyminisztere is kizárta a kamatcsökkentés lehetőségét. Berlin azt már korábban világossá tette, nem ért egyet az eurózóna adósságválságának oly módon történő kezelésével sem, amely az uniós mentőalapot (EFSF) felruházná azzal a joggal, hogy vásárolhassa a bajba került eurózónatagok kötvényeit. Megfigyelők szerint a berlini álláspont keményedése azt jelenti, a német kormány kezd lemondani arról, hogy a valutaunió szuverén adósságválságának kezelésére átfogó alkut kössön az eurózóna többi tagállamával. Eszerint mint az EFSF legnagyobb befizetője hozzájárult volna ahhoz, hogy megerősítsék a mentőalapot, cserébe azért, hogy elfogadják az általa javasolt versenyképességi paktumot, vagyis, hogy minél szélesebb körű gazdaságpolitikai együttműködést alakítsanak ki a valutaunióban. Az EFSF kötvényvásárlási jogának, illetve a mentőcsomaghitelek csökkentésének berlini elutasítása minden bizonnyal összefüggésben lehet azzal, hogy a versenyképességi paktum kritikus kérdéseiben (a bérindexálás eltörlése, a nyugdíjrendszer kiigazítása, a társaságiadó-alap harmonizálása, alkotmányos adósságkorlát bevezetése) a február 4-i EU-csúcs óta nem sikerült megállapodást elérni a tagországok között.

Németország azonban nem egyedüliként ellenzi a mentőalaphitelek csökkentését és az EFSF kötvényvásárlását, Finnország mellett ugyanis Ausztria és Hollandia is a berlini állásponttal ért egyet – értesült a Bloomberg hírügynökség brüsszeli forrásból.

Az adósságválság kezelését célzó tárgyalások elhúzódása miatt a piacok azonban nyugtalanok, a súlyos adósságteherrel küzdő országok (Portugália, Spanyol-, Olaszország) állampapírjainak hozamai egyre csak emelkednek. A Société Générale egyik londoni elemzője szerint az utóbbi napok fejleményei egyértelművé tették, Németország nem kívánja adófizetőit terhelni a mentőalap megerősítésével. T. G.

Dánia népszavazást tarthat az euróról A jobbközép dán kormány azt tervezi, hogy a 2000-es sikertelen népszavazás után újabb referendumot tart az euró bevezetéséről. Koppenhága ugyan-is nem kíván kívül maradni az eurózónán belül érlelődő gazdaságpolitikai együttműködésből. Lars Lokke Rasmussen kormányfő tervei szerint még a júniusi EU-csúcs előtt kikérnék a polgárok véleményét, hogy a versenyképességi paktumról döntő találkozón egyértelmű mandátummal képviselhessék Koppenhága érdekeit.

Dánia még a maastrichti szerződésben kapott kimaradási klauzulát (opt-out) az euró bevezetése alól. Koppenhága emellett nem vesz részt az EU védelmi, bel- és igazságügyi együttműködésében sem. A felmérések szerint jelenleg a dánok enyhe többsége támogatja az opt-out megszűnését.-->