Az OECD országaiban 2011 februárjában átlagosan 2,4 százalékos inflációt mértek, hazánkban 4 százalék a pénzromlási ütem éves alapon. Az (EU) által követett harmonizált fogyasztói-árindex 4,2 százalékon alakult, amellyel Magyarország a görögökkel holtversenyben áll a második helyen. Észtország az első, 5,5 százalékkal.
Hazánkban az élelmiszerek ára 8,3 százalékkal emelkedett egy év alatt, míg az OECD átlag 3 százalékot mutat. Magyarországot csak Észtország előzi meg 13,2 és Koera 12,2 százalékkal. Svédországban 3,2 százalékkal csökkentek az élelmiszerek árai egy év alatt, de az EU országaiban is csak 2-3 százalékos drágulást tapasztaltak e tekintetben.
Az energiaárak tekintetében már Magyarország is az átlagot követi: a 10,2 százalékos értékünkkel mindössze egy tized százalékponttal sikerült az OECD áltag alatt maradni. Jobb a helyzet az EU tekintetében, ahol 11,8 százalékkal drágultak az energiaárak ugyanebben az időszakban.
Legfőképp emiatt van gondban Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bbank (EKB) Kormányzótanácsának elnöke, aki áprilisban lehetséges, hogy a jegybanki alapkamat emelésére kényszerül. Az EKB kamata 1 százalék, azonban az inflációs harmadik hónapja haladja meg a jegybank 2 százalékos inflációs célját. Trichet elmondta, az EKB-nak feladata, hogy a célon, vagy a cél közelében tartsa a kamatszintet.
Az energia és élelmiszerárakat leszámítva Magyarország jól teljesít: 0,6 százalék az áremelkedés, mely elmarad az OECD 1,3 és a harmonizált index alapján készült EU országok szintén ugyanekkora inflációjától.
