Idén május elsejétől a 2004-ben csatlakozott kelet-és közép európai országok munkavállalói szabadon, kvóta alapján meghatározott munkavállalási engedély nélkül is dolgozhatnak Ausztriában és Németországban.
Az osztrák Felsőoktatási Intézet (Institut für Höhere Studien, IHS) munkaerő-piaci szakértője szerint elsősorban szakképzett dolgozók fognak élni a lehetőséggel, akiknek kevés adminisztrációs akadállyal kell majd megküzdeniük. Helmut Hofer nem számít a képzetlen munkaerő dömpingjével, mint mondja, ennek a rétegnek meglehetősen alacsony a mobilitási hajlandósága. „A legtöbb képzettséggel nem rendelkező állástalan Kelet-Szlovákiában és Kelet-Magyarországon van. Ők eddig sem voltak hajlandók mozdulni az országok nyugati felére munkalehetőség után kutatva” – így Hofer.
Az Ausztriába igyekvő – nyolc országból érkező - képzett dolgozóknak ugyan az osztrák hatóság által hitelesíttetniük kell a képzettségüket igazoló dokumentumokat (kivéve Magyarországot), de ez nem jelent különösebb papírmunkát – írja a lap. Tavaly a gazdasági minisztérium 408 ilyen hitelesítési kérelmet hagyott jóvá. Idén ennél több kérelemre számítanak.
Az osztrák vállalatok viszont már nagyon várják a kelet-európai dolgozókat: a Trenkwalder, személyzeti tanácsadó cég felmérése szerint a cégek kétharmada tervezi külföldi dolgozó felvételét, 41 százalékuk pedig már most is alkalmaz munkavállalót az említett országokból. A cégek 31 százaléka a dolgozó nyelvtudásától teszi függővé az alkalmazást.
A Die Presse beszámolójával ellentétben több hír érkezett arról, hogy Ausztria különböző lépéseket tervez annak érdekében, hogy elkerülje a kelet-európai munkavállalók dömpingjét. A szociális és bérdömping megakadályozásáról szóló törvény az osztrák tervek szerint a megnyitásával egyidejűleg, azaz ugyanazon a napon lépne hatályba, megakadályozva ezzel a bérszínvonal drasztikus esését.
A tervezett jogszabály nemcsak azon külföldi vállalkozásokra lenne érvényes, amelyek Ausztriában foglalkoztatják saját tagállamuk munkavállalóit, hanem az osztrák cégek ellenőrzésére is kiterjedne. A külföldi munkavállalók mellett az osztrák munkavállalók védelmére való kiterjesztést azzal indokolják, hogy a képzetlenebb osztrák munkavállalókat drámaian érintené a külföldről beáramló olcsó munkaerő, amely miatt ők fokozott „bérnyomás” alá kerülnének.
Munkajogi szempontból ezen országok munkavállalói az osztrák munkavállalókkal munkavállalási engedély nélkül is egyenrangúak lesznek. Az egyes tagállamok eltérő bérszínvonala miatt azonban az osztrák törvényhozó jelentős bérdömpingtől tart, amelyet törvénnyel kíván megakadályozni.
Jelenleg Ausztriában 451278 külföldi munkavállaló dolgozik, ennek jóval több mint negyede az egykori jugoszláv tagállamokból érkezett. A másik nagy hányadot a német munkavállalók teszik ki, a harmadik helyen pedig a törökök szerepelnek. A 2004-ben csatlakozott tagállamokból mindössze 69015 munkavállaló dolgozik nyugati szomszédunknál.
