Magyar gazdaság

Hűvesen fogadják külföldön is a Matolcsy-csomagot

Egy nappal a Széll Kálmán-terv bejelentése után a külföldi lapok is reagáltak a magyar megszorító csomagra: az amerikai elemzők a részleteket hiányolják a kormány tervéből, s kétségesnek tartják annak megvalósíthatóságát, a britek pedig a bankadó fenntartásáról közöltek beszámolót, amely - mint írják - csalódás volt a piacnak. A hazai elemzők, szakemberek szintén nem fogadták kitörő lelkesedéssel a programot. Oszkó Péter éppen a növekedés serkentését és a foglalkoztatás emelkedését nem látja biztosítottnak.

Nagy nyomás alatt áll a magyar kormány, mind a piacok, mind a nemzetközi szervezetek - az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap - részéről, hogy csökkentse a költségvetés hiányát és az államadósságot a következő három évben. A befektetők azonban hűvösen reagáltak a kormány kedden bejelentett kiadáscsökkentési terveire, a legtöbben a pontos részleteket hiányolták Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter bejelentéséből – írja blogjában a patináns amerikai napilap, a Wall Street Journal két szerzője.

A bejelentett csomag összességében nagyobbnak tűnik, mint amekkorára a piac számított, de nem tudta megnyugtatni azokat a befektetőket, akik a kormánytól a strukturális átalakítások részletes tervét várták. Ezt mutatja az is, hogy a forint folyamatosan gyengült a csomag bejelentése után.

A fő számok igencsak jó benyomást keltenek  - magyarázza Neil Shearing a londoni Capital Economics fejlődő piaci közgaszdásza. De még sok a bizonytalanság, hogy valóban megszületnek ezek a döntések és végre is hajtják őket. A hosszabb távú makroadatokat illetően szintén szkeptikus az elemző.

Szerinte a csomag nem teljesen az, amit a piac remélt, a populista komány, amely éppen azzal került hatalomra, hogy nem fogad el több megszorító csomagot a lakosságra nézve, most a befektetők bizalmát próbálja visszaszerezni azzal, hogy dollármilliárdokat von el.

Költségvetési tervében Orbán Viktor miniszterelnök 2014 végéig a nemzeti össztermék 65-70 százalékára csökkentené az államadósság arányát, amely jelenleg 80 százalék ( a legmagasabb az Európai Unióban). Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szerint az államadósség csökkentlse elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez. Az elemzők reakciói egységesek: mindenki a részleteket hiányolja – írja a WSJ.

A kormány szerint az államadósságot hosszabb távon a GDP 50 százaléka alá kell szorítani, s így lehet Magyarország gazdaságilag független állam. Az adósságcsökkentés zömét a magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonának költségvetésbe való vezetésével teszi meg a kormány, amely hossazbb távon éppen, hogy az állam hosszú távú kötelezettségeit növeli – mondják a kritikusok.

S miután a kormányt a magánkasszák vagyonának elkobzása miatt a Nezetközi Valutaalap (IMF), és az Európai Unió is megfeddte, mostani bejelentésében a kormány már a korábban hangoztatott adócsökkentési terveit is átgondolta, azzal, hogy elhalasztja a társasági adó 19-ről 10 százalékra történő mérséklését.

A tervek szerint  a kormány felülvizsgálja a kori és rokkantnyugdíjazási rendszert, csökkenti a gyógyszerekre és a közösségi közlekedésre adott állami támogatást, s átszervezi a pénznyelő hazai államvasútat.

Egyebek mellett ezek a lépések a tervek szerint 550 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés kiadási oldalát már idén, s 900 milliárd forinttal 2012-ben és 2013-ban. A lépéssel a költségvetési deficit idén 2,9 százalékra, jövőre 2,5-re, 2013-ra pedig 2,2 százalékra mérséklődhet. S ezzel Magyarországnak lesz a legkisebb költségvetési hiánya az Európai Unióban, a WSJ szerint, ha az országnak nem lenne hatalmas adósságállománya, még pozitívba is fordulhatna a mérleg.

Peter Attard Montalto, a Nomura londoni közgazdásza a Széll Kálmán Tervet úgy értékelte, hogy „egy bizonytalan lépés, amely homályosan, de a helyes irányba mutat”.

A Financial Times szintén egyik blogjában foglalkozik a magyar költségvetési tervekkel.  A lap a bankokat idézi, akik szerint „brutális” a kormánynak azon terve, hogy 2013-ig fenntartja a pénzügyi szolgáltatókat érintő különadókat. A reakció egyértelmű volt: a bejelentést követően a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) jegyzett papírok árfolyama zuhanni kezdett, a értékükből a legtöbbet a banki részvények veszítettek. A mélyrepülés nem csak a BÉT-en jegyzett bankpaprokat érintette, a legtöbb vezető – a régióban érdekelt -  európai bank részvényeinek árfolyama is esett.

Az FT Erdei Tamást, a Magyar Bankszövetség elnökét idézi, aki a Reuternek adott nyilatkozatában „csalódásnak” minősítette a döntést, s arra figyelmeztetett, hogy a bankadó csökkenti a szolgáltatók profitabilitását és mérsékli a hitelezési hajlandóságot. A bankszövetségek európai egyesületével már régóta egyeztetnek egy 2012-től életbe lépő bankbiztonsági alapról (Erről egyébként lapunk már többször beszámoltA szerk.), s a kormány egyátalán nem egyeztetett a bankszövetséggel az ágazatot érzékenyen érintő hír bejelentése előtt – így Erdei.

A bankadó meghosszabbításának hírére a BÉT-en jegyzett OTP Bank papírjainak árfolyama a nyitához képest 3,4 százalékkal 5679 forintra estek, a bécsi tőzsdén jegyzett Erste Bank részvényeinek árfolyama 2 százalékkal 37,50 euróra,  Raiffeisen Banké szintén 2 százalékkal 42,57 euróra csökkent. Az olasz Intesa csport papírjainak árfolyama 3 százalékos eséssel 2,37 eurón zárt kedden.

Az Eurasia Group egy közleményében azt írta, hogy azok a nagyvállalatok, amelyek érdekeltek a magyar bankszektorban továbbra is „aggódnak”. A csoport szerint ugyanakkor a magyar bankadó nem sújtja komolyabban a régióban tevékenykedő nagybankokat – kivéve persze az OTP, amely bevételének jó része Magyarországról származik, hiszen a magyar adóteher eltörpül az olyan szabályok mellett mint a Basel III-as rendelet, amely világszerte a bankokat magasabb készpénzállomány tartására kötelezheti. A banki tevékenységgel összefüggő szabályokat tartalmazó, jelenleg érvényben lévő Basel II. megállapodás szigorításáról már évek óta tárgyalnak a világ befolyásos pénzügyi szakemberei.

Magyarországi vélemények

Oszkó Péter mai blogbejegyzésében és publicisztikájában egyaránt érinti a tegnapi bejelentéseket. Kiemeli, hogy gazdaságpolitikai váltást tapasztalhatunk a tegnapi program megismerése után, ám annak megvalósításához kitartás, a szándék fenntartása szükségeltetik. Az átalakítások és a korábbi adócsomag azonban nem biztosítja a növekedés elősegítését, valamint a foglalkoztatás növelését. "Az eddig megismert bejelentések és elképzelések alapján tehát talán kevesebbet kell majd aggódnunk az ország eladósodottsága felől, de egyelőre nem világos, hogy az ehhez szükséges költségvetési kiigazítás mellett a hazai vállalkozások és a KKV szektor szűkülő belföldi piacáról ugyan milyen hathatós intézkedések eredményeként lenne képes például nemzetközi piacokra lépni és versenyképességi, illetve termelékenységi hátrányait leküzdve érdemben hozzájárulni a gazdaság növekedéséhez és a foglalkoztatási viszonyok javulásához" - írja.

Bod Péter Ákos megértő az újabb halasztásokkal kapcsolatban, hiszen a MÁV vagy a rokkantnyugdíjasok kérdését nem lehet gyorsan megoldani, ám azért szerinte is lehetett volna már májusban előállni néhány most megfogalmazott javaslattal.

Petschnig Mária Zita fordulatot lát a Fidesz gazdaságpolitikájában, és összességében csalódott, hogy még mindig nincs számos részlet kidolgozva.

"A piac kielégítetlen" - Fordulat a Fidesz gazdaságpolitikájában?

Csaba László szerint a Széll Kálmán-terv legfontosabb üzenete, hogy a kormány a nemzetközi piacok által várt irányban, azaz a kiadások csökkentésével próbálja fenntartani az egyensúlyt. A közgazdász hiányolja ugyanakkor a vészforgatókönyvet.

Az Equilor szakemberei szintén csalódottak, és szerintük az ambíciózus 4-6 százalékos növekedés elérése nélkül a program tarthatatlan.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint a kormány terve egybecseng azzal, amit a gazdaság már évek óta követel. Optimista vagyok, mert egyértelmű, hogy a fenntarthatóság fő tételének gondolják, hogy a gazdaság körüli struktúrák átalakítása megtörténjen.

Konkrétumok nem hangzottak el, de a kormányzati szándék megvan Kondrát Zsolt szerint. Hasonló véleményt fogalmazott meg Barta György is: szerinte egyes pontok társadalmi nyomásra "lazulhatnak", s a piaci reakciók is azt mutatják, "langyosra" sikeredett a bejelentés. A GKI Gazdaságkutató elemzése szerint, ha a kormány nem ér el megfelelő megtakarítást a csomaggal, még előállhat egy "B" tervvel.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek