Helyesebb lett volna, ha a magyar kormány a válság- és különadók kivetése előtt egyeztet a különteherrel érintett ágazatokban tevékenykedő cégekkel, azok érdekképviseleteivel – sokan helyeslően bólogattak a teremben, amikor az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) március 8-i, keddi adófórumáról ezt az üzenetet „közvetítette” a kabinet felé az Amerikai Egyesült Államok görög származású magyarországi nagykövete, Eleni Koulanakis Tsakopoulos. A nagykövet asszony és több más felszólaló ugyanakkor „nagyon jónak” minősítette a kormány napokban közzétett, szerkezeti reformokról szóló tervezetét.
Eleni Koulanakis Tsakopoulos elsősorban azt méltatta, hogy a reformok az eddigi tervek szerint immár valóban a kiadások csökkentésére, a költségvetés valós konszolidációjára fókuszálnak, és nem átmeneti bevételekkel igyekeznek megteremteni a büdzsé egyensúlyát, mint az az utóbbi hónapokban többször tapasztalható volt. Mint megírtuk, a Széll Kálmán Terv angol nyelvű, elsősorban a külpiaci szereplőknek készült változata szerint 2012-ben a mintegy 550 milliárd forintos kiigazítási igény négyötöde származik a költségvetési kiadások csökkentéséből, 2013-tól pedig a 900 milliárd forintos kiigazításon belül 70-75 százalék körül alakul a kiadáscsökkentés aránya.
Az USA nagykövete a regionális adókonferencián leszögezte: bízik abban, hogy halló fülekre találnak a befektetők kérései is a magyar kormánynál.
Kurucz-Váradi Károly, az OTP Bank pénzügyi részlegének igazgatója kérdésre válaszolva szintén úgy vélekedett: az utóbbi húsz évben nem született olyan volumenű terv, mint a Széll Kálmán nevével illetett program, ez ugyanis igyekszik teljes képet alkotni Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetéről, valamint arról, hogy milyen lépéseket kell megtenni a következő években.
Az adómódosítások kapcsán az USA nagykövete és több nemzetközi nagyvállalat képviselője is hangsúlyozta: rendkívül nagy az átlátható, stabil és kiszámítható adórendszer jelentősége. Itt ismét előkerült a különadók kérdése: a nagyvállalatokat képviselő szakemberek úgy vélekedtek, immár a rövidebb távra szóló adóstratégiák kidolgozását is megnehezíti, hogy Magyarország bármiféle koordináció nélkül vezette be a krízisadókat. Michael Lukacs, a GE Capital Global Banking adóigazgatója például úgy vélekedett: a legérdekesebb kérdés az, hogy az egyes kormányok mit akarnak elérni az adópolitika segítségével, az érintettekkel való egyeztetés azonban mindenképpen növelné a rendszerek átláthatóságát.
A talán leginkább vitatott különadó, a bankadó kapcsán az AmCham fórumán többen egyetértettek abban, hogy nehéz egyszerre bővíteni a hitelezést és növelni a tőkét úgy, hogy közben a bankadó a nyereségességet csökkenti. Hazánk azonban korántsem egyedi eset a bankok erőteljesebb megadóztatása terén. Paul Grocott, a PricewaterhouseCoopers tanácsadó cég partnere a konferencián leszögezte: immár tíz különböző adórendszer működik az EU-ban a pénzügyi szektorban, ami szintén megnehezíti e cégek gazdálkodását. „A bankadó kapcsán mindenki azt kérdezi, hogy meddig marad, eltűnik-e egyáltalán” – fogalmazott a szakember. John Neill, az UniCredit Bank Austria képviselője szerint a bankoknak hozzá kell járulniuk a gazdasági válságból való kilábaláshoz, ám szerencsés lenne, ha maguk a pénzintézetek is túlélnék ezt az időszakot. Hozzátette: a bankok a költségoldalon minden tőlük telhetőt megtesznek, ilyen mértékű adóterhelés mellett azonban végül valakinek mégiscsak a zsebébe kell nyúlnia – vagy a részvényeseknek, vagy az ügyfeleknek, vagy az alkalmazottaknak.
Magyarországon az első bankadót hét éve vezették be - mutatott rá Kurucz-Váradi Károly a rendezvényen. Hozzátette: az OTP is tudomásul veszi, hogy a válság időszakában hozzá kell járulni az állami deficit csökkentéséhez, fontos azonban, hogy az ágazat tudjon kalkulálni, tisztában legyen azzal, hogy mikor ér véget ez az átmeneti időszak. Többen azt kifogásolták, hogy ellentmondásos a kormányok hitelezés bővítésére vonatkozó elvárása az adók emelése közepette. Az UniCredit Bank képviselője szerint nehéz ugyanannyit vagy többet hitelezni, mint korábban, s közben emelni a tőkét is. Hozzátette: az áfa is tetemes teher, az összes le nem vonható áfa akkora összeget tesz ki, mint a bankadó.
