A lisszaboni kormány szerdai bukása miatt súlyosbodó portugál adósságprobléma került az érdeklődés középpontjába a tegnap este kezdődött kétnapos EU-csúcson. A mentőcsomag mielőbbi elfogadását hátráltatja, hogy a lemondott kormányfő már nem tudja garantálni uniós partnereinek a segélyhitelért vállalt további megszorító intézkedések hazai elfogadását.
Az uniós állam- és kormányfők találkozójára José Sócrates már lemondott miniszterelnökként érkezett, miután a lisszaboni parlament előző este elutasította a kisebbségi szocialista kormány újabb megszorító csomagját. A megbukott kormány a kiadáscsökkentő csomaggal üzenetet kívánt küldeni a piacok felé, miszerint az ország hajlandó a Brüsszel által elvárt költségvetési kiigazítások véghezvitelére és így a hiány további csökkentésére. A kiigazító csomag leszavazása után azonban a piacok várhatóan még kevésbé lesznek hajlandók tovább finanszírozni a portugál államadósságot – a Fitch már tegnap délután két fokozattal leminősítette az országot –, így Lisszabon nem tudja elkerülni, hogy igénybe vegye az EU és az IMF mentőcsomagját, amelyre viszont mihamarabb szüksége lenne az ibériai országnak, ugyanis áprilisban és júniusban mintegy kilencmilliárd euró lejáró adósságot kell rendeznie.
A mostani EU-csúcs megfelelő alkalom lenne a mentőcsomag igényléséhez, azonban Sócratesnek meg van kötve a keze, ugyanis a feltételéül szabott további hiánycsökkentési intézkedéseknek a lisszaboni parlamentben történő elfogadtatására már nem tud garanciát vállalni. Ez a helyzet csalódást okozott a piacoknak, amelyek a portugál helyzetre is megoldást várnak a csúcstól. Ezt támasztja alá, hogy tegnap tovább emelkedtek a portugál kötvényekért fizetendő kamatok. A kétéves papír hozama rekordszintre, 6,89 százalékra ugrott. Az államcsőd elleni biztosítás, a CDS felára pedig csak pár ponttal maradt el az eddigi – január elején beállított – 555 pontos rekordtól.
Közben megindultak a találgatások a mentőcsomag összegéről is. A Bloombergnek nyilatkozó uniós források 50–70 milliárd euró közé teszik a hitel nagyságát, míg a Royal Bank of Scotland 80 milliárdos csomaggal számol.
A belpolitikai válság megoldására három lehetőséget is kínál a portugál alkotmány: a most megbukott szocialisták új kormányfőt jelölhetnek, nagykoalíció alakul, vagy előre hozott választásokat írnak ki. A legvalószínűbb forgatókönyvnek az látszik, hogy – a parlamenti pártokkal ma egyeztető – Aníbal Cavaco Silva államfő feloszlatja a parlamentet és az urnákhoz szólítja a választópolgárokat. Ez viszont azt is jelentené, hogy akár még hónapokig tolódhat a mentőcsomag ügye, miután a parlament feloszlatása után legalább 55 napnak kell eltelnie a választásokig, amely után felállhat az uniós pénzügyi segítség feltételeiről tárgyalni képes kormány.
Portugália ügye mellett fejfájást okozhat az EU-csúcs résztvevői számára, hogy az eurózóna mentőmechanizmusának erősítésére vonatkozó eredeti tervek az utóbbi napokban bizonytalanná váltak. Németország ugyanis kihátrálni látszik a hétfőn elfogadott egyezségből, amely a 2013-tól működő állandó stabilitási mechanizmus (ESM) alapjait fektette le.
Az eurózóna pénzügyminiszterei eredetileg abban állapodtak meg, hogy a majd 500 milliárd eurós hitelkerettel rendelkező ESM-be a tagországoknak ténylegesen 80 milliárdot kell befizetniük oly módon, hogy annak felét 2013-ra, míg a másik 40 milliárdot az azt követő három évben kell folyósítaniuk. Berlin most azt szeretné elérni, hogy a rá eső 22 milliárdos befizetést öt éven keresztül, öt egyenlő részletben fizethesse be, mégpedig 2013-tól. Az EurActivnak nyilatkozó brüsszeli diplomaták szerint a németek utólagos aggályai ellenére az ESM-ről ma megállapodást érhetnek el az állam- és kormányfők, azonban az eurózóna jelenlegi válságalapjának (EFSF) feltőkésítése ügyében júniusra csúszhat az egyezség. Az EFSF 250 milliárdos hitelkeretének 440 milliárdra történő növelésének módjáról ugyanis Finnország az április 17-i választásokig nem kíván tárgyalni. Az északi országnak az eredeti tervek szerint az eurózóna másik öt, AAA hitelbesorolású tagállamához hasonlóan meg kellene dupláznia az EFSF keretében nyújtott hitelgaranciáit.
Összecsapások a csúcs előtt
Mintegy 20 ezer fős megmozdulást tartott tegnap Brüsszelben az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) az EU-csúcson tárgyalt versenyképességi paktum célkitűzései ellen tiltakozva, amelyek az érdekképviseletek szerint megszorításokat hoznak majd szerte Európában.Az ETUC főtitkára, John Monks szerint bár a paktum nem fogalmazza meg konkrétan a nyugdíjkorhatárok emeléssel járó egységesítését és a bérindexálási rendszer megszüntetését, azonban a benne szereplő célkitűzések idővel elvezethetnek azokhoz.
A demonstráció alatt maszkos tüntetők összecsaptak a rendőrökkel a belga miniszterelnök hivatalának közelében, ahol kordonokat húztak fel az uniós tanácskozás biztosítására. Az utcaköveket dobáló tiltakozókat vízágyúval oszlatta fel a rendőrség.
Az ETUC főtitkára, John Monks szerint bár a paktum nem fogalmazza meg konkrétan a nyugdíjkorhatárok emeléssel járó egységesítését és a bérindexálási rendszer megszüntetését, azonban a benne szereplő célkitűzések idővel elvezethetnek azokhoz.
A demonstráció alatt maszkos tüntetők összecsaptak a rendőrökkel a belga miniszterelnök hivatalának közelében, ahol kordonokat húztak fel az uniós tanácskozás biztosítására. Az utcaköveket dobáló tiltakozókat vízágyúval oszlatta fel a rendőrség. -->
