Az ING IM stratégiai és eszközallokációs csoportjának vezetője, Valentijn van Nieuwenhuijzen úgy fogalmazott, hogy „a fejlett piacok döntéshozóinak az egyik legnagyobb kihívás az lehet, hogy a jelenleg is alkalmazott monetáris eszközök hatékonysága továbbra sem egyértelmű. A kereskedelmi banki szektorban tapasztalható folyamatos tőkeáttétel-csökkentés és a készpénzállomány növelésére való törekvés nem tükrözi a központi bankok álláspontját a pénzmennyiség és a hitelezés növelésével kapcsolatban.
Mindezeken felül, a vállalatok és a háztartások alacsonyabb hajlandóságot mutatnak további hitelfelvételre. Ennek eredményeként csupán nagyon mérsékelt mennyiségű pénz áramlik a gazdaságba, így "a túl sok pénz üldöz túl kevés árut" elmélete jelenleg nem áll fenn.
Valentijn van Nieuwenhuijzen szerint azon termékek árai, amelyeket a szerény kínálat jellemez, emelkednek (például árupiaci árak), de ez relatív árváltozást jelent összehasonlítva más termékek és szolgáltatások áraival. Mivel a munkavállalók az átlagosnál nagyobb munkahelyi bizonytalanságokkal néznek szembe, ezek a relatív árváltozások nem vezetnek magasabb munkabér-, vagy általános árszintnövekedéshez.
Tulajdonképpen arról van szó, hogy a magasabb élelmiszer- és energiaárak gyakran erodálják a háztartások rendelkezésre álló jövedelmeit, mivel azok nem képesek bevételeiket azonos mértékben növelni. Ezért a háztartások más termékekre kevesebb pénzt tudnak költeni. Ennek eredményeképpen pedig a "más termékek" árai lefelé fognak indulni, és ez a különböző termékek áraiban átrendeződést eredményezhet – anélkül, hogy az átlagos árszintben éles emelkedés menne végbe – vélik a szakemberek.
A magyarországi inflációs folyamatokkal kapcsolatban Pájer Tamás, az ING Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója szerint Magyarországon az MNB által publikált legfrissebb inflációs jelentés alapján az árak növekedése alacsony szinteken és egyre csökkenő pályán maradhat a 2012 végéig terjedő időszakban. Annak ellenére, hogy a nemzetközi tapasztalatokkal összhangban már itthon is érezteti hatását az olaj- és élelmiszerárak globális emelkedése, a hazai lakossági fogyasztás továbbra is alacsony szinten stagnál, ami ellensúlyozni látszik a külső költségsokkot és így kedvezően hat a belföldi inflációs folyamatokra.
Noha a hazai fogyasztás akár az esetleges további fiskális stimulusok, akár külső, piaci tényezők (például a háztartások növekvő, fogyasztásra rendelkezésre álló jövedelme a svájci frank árfolyam kedvező változásából adódóan) miatt is élénkülhet, meglátása szerint is az MNB által felvázolt alappálya bekövetkezésének esélye a nagyobb. Ennek köszönhetően az árszínvonal növekedése az alacsony belföldi kereslet következtében a jelentős mértékű kínálati ársokk ellenére is 3 százalék közelébe csökkenhet 2012 végére.
