OECD: Hideget, meleget is kapott a kormány

Kritizálta a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a magyar kormány legnagyobb horderejű lépéseit, de az adósságcsökkentést támogatja. A második nyugdíjpillér megnyirbálása és a különadók helyett szerencsésebbnek tartaná az adózói bázis szélesítését és vagyonadók bevezetését – derült ki a szervezet Út a növekedéshez című tanulmányából. A fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából budapesti konferenciát rendező intézmény ugyanakkor az adósságcsökkentési törekvéseket támogatja – derült ki a főtitkár, Angel Gurría rendezvényen tartott beszédéből.

Ugyanitt Orbán Viktor miniszterelnök elismerően szólt az OECD-ről, amelynek szakmai anyagait kiegyensúlyozottnak tartja, és külön kiemelte, hogy a szervezet nem avatkozik be a tagországok belpolitikájába. A kormányfő a magyar gazdaságpolitika sajátos, nem szokványos eszközeinek bevetését emelte ki és ajánlotta az OECD figyelmébe, mint például a demográfiai kérdéseket is kezelő, egykulcsos családi adórendszert.

Orbán elsősorban azt hangsúlyozta, megdőlt az a nézet, miszerint lehet munka nélkül is értéket teremteni. Erre a káros szemléletmódra vezette vissza az elmúlt évtizedek spekulációja által véghezvitt rombolást. A fő problémakörnek az eladósodás mellett a népesedési gondokat nevezte, amely a tengerentúli véleményekkel ellentétben Európában nem kezelhető a bevándorlással. Az államot nem szabad kizárólag versenyhátrányként értelmezni – hangsúlyozta Orbán. Ha van egy jó politikai menedzsment, ha gyors, keveset költ, deregulál, kooperatív, akkor versenyelőnynyé is válhat.

„A kormány valamennyi programja azokon a legjobb gyakorlatokon alapul, amelyeket a nemzetközi szervezettől kaptunk” – mondta a Széll Kálmán-tervvel kapcsolatban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az OECD tanulmányának bemutatóján. A szervezet főtitkára viszont azt hangsúlyozta, hogy a munkahelyteremtést a munkát és a vállalkozásokat terhelő adók mérséklésével kell olcsóbbá tenni. A konferencián szintén részt vevő Demján Sándor üzletember, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke kifejtette: minden adó végső soron a vállalkozásoktól folyik be, ezért a kilábalás alapjait is ezektől kiindulva kell megtalálni. Hozzátette: Európa foglalkoztatási szerkezete teljesen eltorzult, mert kevesen dolgoznak a termelésben fizikai munkásként. Ez oktatási rendszer kérdése is Demján szerint, volt például olyan év, hogy többen jelentkeztek Magyarországon pszichológusnak, mint mérnöknek.

Miként az OECD vezetője, a magyar vállalkozó is elismerően szólt a kormány adósságcsökkentési törekvéseiről. A készülő alkotmányban rögzítendő 50 százalékos GDP-arányos államadósság-maximumot külön kiemelte. Szakértők ugyanakkor ezt többször kritizálták, mondván, nem elég kifinomult szabályozó eszköz, ezért válságok idején inkább fékezi a gazdaságot, ugyanakkor a meglévő közpénzügyi törvényeknél átláthatóbb helyzetet teremt a lengyelországihoz hasonló megoldás.

Magyarországon az egyszemélyes és az egykeresős háztartásokat terhelő átlagos adóék mértéke az OECD viszonylatában a legmagasabbak közé tartozik – mutatott rá a szervezet elemzése. Ez ösztönzi az adóelkerülést és a feketemunkát, csökkenti a munkaerő-kihasználást. Az OECD szerint Magyarországon nem került sor a közigazgatás reformjára sem, a szolgáltatásnyújtás pedig a jelenlegi formában nem költséghatékony. Gyenge a helyi önkormányzatok közötti együttműködés is.

Magyarországon az egyszemélyes és az egykeresős háztartásokat terhelő átlagos adóék mértéke az OECD viszonylatában a legmagasabbak közé tartozik – mutatott rá a szervezet elemzése. Ez ösztönzi az adóelkerülést és a feketemunkát, csökkenti a munkaerő-kihasználást. Az OECD szerint Magyarországon nem került sor a közigazgatás reformjára sem, a szolgáltatásnyújtás pedig a jelenlegi formában nem költséghatékony. Gyenge a helyi önkormányzatok közötti együttműködés is. -->