Derűre ború a növekedésben
Az idén 2,8, jövőre 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számítanak a Reuters által megkérdezett elemzők. A 2011-es bővülést már hónapok óta hasonló szintre taksálják, csak 0,1-0,2 százalékpontos ingadozás van, a jövő évi GDP-prognózist ezzel szemben alaposan visszavették a szakértők. Volt, amikor a 4 százalékhoz volt közelebb a növekedési jóslatok átlaga, de ahogy a gazdasági szereplők, úgy a közgazdászok optimizmusa is elillant.
Már nincs olyan gyors javulás a konjunktúrában, mint a tavalyi választásokat követő fél évben, ugyanakkor a bizonytalanság még mindig magas – derült ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) felméréséből. Továbbra is az export húzza a gazdaságot, a kivitelre termelő vállalkozások számoltak be leginkább javulásról – mondta el a kutatásról Parragh László MKIK-elnök.
A kisvállalkozások helyzete ugyan nem sokat javult, de a közérzetük jobb lett, ellenben a mikrovállalkozások további leszakadást mutatnak. A cégek nagyobb része tervez létszámbővítést, mint korábban, de ez is főleg a jelentősebb, exportra termelő vállalatokra jellemző. A kamara konjunktúramutatója 16,8 százalékra emelkedett az októberi 10,4-es szintről – mondta Tóth István János, az MKIK GVI igazgatója. A pozitív érték azt jelenti, több a bizakodó vállalkozás, mint a pesszimista. A külföldi indikátorok alapján azonban nem olyan egyértelmű, hogy sima marad a válságból való kilábalás – fűzte hozzá. A hazai vállalatok képe sem egységes a gazdasági pályát illetően, a nagy szórás pedig rácáfol arra az elméletre, hogy a válság mélypontját követően csökken a bizonytalanság.
Miközben a foglalkoztatási helyzetben egyelőre csak nagyítóval lehet pozitív fejleményt találni, a cégek nyitottabbá váltak a bővítésre. Mindössze 17 százalékuk tervez elbocsátást, viszont 26 százalék létszámnövelésről beszélt a kamara átfogó felmérésében. Ebben is elsősorban a külföldi tulajdonú, exportra termelő vállalatok jeleskedtek, míg a belföldi piacból élő kisebb szereplők jobbára a túlélésért küzdenek.
Masszívan romlanak viszont az inflációs kilátások: a Reuters-felmérésben szereplő 21 elemző szerint 4,3 százalék lehet ebben az évben az átlagos drágulás, de jövőre is a jegybank célja felett lesz a pénzromlás. Elisabeth Andrew, a Nordea koppenhágai elemzője szerint ugyanakkor kedvező előjel a szolgáltatások árának és a maginflációnak a viszonylag enyhe emelkedése, ez a várakozásokat és az erős forintárfolyamot is kedvezően befolyásolja. Ennek alapján a szakértő – csakúgy, mint az összes megkérdezett – változatlan jegybanki alapkamattal számol a következő időszakban. A kamatvárakozások már negyedik hónapja változatlanok, emögött részben az ugyancsak egyöntetű monetáris tanácsi döntések állhatnak. Az irányadó ráta február óta áll 6 százalékon, de piaci elemzők a monetáris tanács külsős tagjainak lecserélődése kapcsán a pénzpolitika felpuhulására is láttak esélyt.
Elfolyó EU-s pénzek
A hazai építőipar tragikus állapotán szemmel láthatólag nem segítettek az uniós források az utóbbi években. Ezt Parragh László azzal magyarázza, hogy a szektorban eleve csak néhány nagyobb, jellemzően külföldi vállalkozás indul eséllyel ezeken a kiírásokon, vagyis az elnyert projektekből származó pénzek elhagyják az országot. Erre jó példa a budapesti metróépítés, ahol az alagútfúrástól a metrókocsikig csak külföldi beszállítók jöttek szóba – állította Parragh.
