Magyar gazdaság

Látszatjavulásról beszélt Vértes

Exportvezérelt növekedést, ugyanakkor a belső strukturális problémák megoldatlanságát látja a GKI a frissen kiadott előrejelzésében. Látszólag javulás van, de a magyar gazdaság helyzete nem jobb, mint a tavalyi választásokkor – fejtette ki Vértes András, a GKI elnöke az anyag bemutatóján.

A világgazdasági javulásnak köszönhetően Magyarországon is élénkül a gazdaság, a az idén 2,5 százalékkal nőhet – prognosztizálja a kutatóintézet. A külső és belső egyensúlyban jelentős javulás tapasztalható.

A kormány teljesítményét illetően azonban nincs kedvező véleménnyel a kutatóintézet. A tavalyi választásokat követő, nem szokványos gazdaságpolitika valójában tévedés volt – vélekedik Vértes. Az ország befektetői megítélésében bekövetkezett idei tavaszi javulás a szakértő szerint az egy évvel ezelőtt elszenvedett bizalomvesztéshez hasonló mértékű. Helyes irányú fordulat történt, de igazi reformok nélkül – emelte ki az elnök, hozzátéve: ezt kormányzati részről úgy tüntetik fel, mintha most ugyanaz történne, mint korábban. Ehelyett a közgazdász szerint klasszikus költségvetési megszorítás folyik, a visszavágások részben ésszerűtlenek, a hatástanulmányok hiányoznak, a visszamenőleges hatályú lépések miatt a jogbiztonság súlyosan sérül.

Nem látszanak a reformok körvonalai az önkormányzatok esetében – mutatott rá lapunk kérdésére Vértes András. Az egészségügyben van már kezdeményezés, de az látszik, hogy senki sem ért egyet semmivel, még a kormánypárton belül sem – tette hozzá. A MÁV-ba pedig lehet újabb pénzeket tenni, de attól még nem lesz jobb a gazdálkodása, a következő választásokkor újra szanálásra lesz szükség. Lehet hivatkozni a reformok időigényességére, de ezzel kellett volna kezdeni a kormányzást – fűzte hozzá az elnök. Az is homályos, hogy a munkaerőpiacra visszatérők milyen területen fognak elhelyezkedni, ráadásul mindezek nyomán olyan többletkiadások jelentkeznek, amelyekkel nem számol a kormány. A tervek gyakori változtatása arra utal, hogy a koncepció nincs jól kitalálva – mondta el Akar László, a GKI elnökhelyettese.

A munkaerőpiacnak nincs meg az a képessége, hogy felszívja a képzetlen tömegeket, amelyeket közfoglalkoztatással, valójában látszatintézkedésekkel igyekeznek eltüntetni, ennek versenyképességet javító hatása sincs – folytatta Vértes. A 2012-es büdzsében sokkal nagyobb lesz a restrikció, mint amivel most számolnak, jóval kevesebb strukturális átalakítással evickél majd a gazdaság, elmélyülő szociális feszültségekkel viszont számolni kell – összegezte.

Optimistább a Takarékbank

A jelenlegi piaci konszenzusnál nagyobb, 2011-re 3, jövőre pedig 3,6 százalékos növekedéssel számol a TakarékBank elemzői központja. 2013-ban pedig tovább gyorsulhat a GDP-bővülés, ennek hátterében elsősorban a gyorsabb beruházási dinamika, illetve a nagy autóipari beruházások által generált növekedés áll. Inflációs előrejelzésük a nagyobb bővülés ellenére alacsonyabb 2012-re, mivel a külső eredetű ársokkok, főként az élelmiszerárak esetében gyorsabb lecsengésre számítanak. Ezt a véleményt erősíti, hogy a fogyasztás volumene várhatóan még 2014-ben sem éri el a 2006-os szintet – áll a bank tájékoztatójában.


reform Vértes András megszorítás GKI növekedés költségvetés
Kapcsolódó cikkek