BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Munka törvénykönyve: elindult a "bokszmeccs" a kormánnyal

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ma reggel 9-től a munkavállalókkal, holnap reggel pedig a munkaadói oldal érdekképviseleteivel vitatja meg az új munka törvénykönyve tervezetét.

A tervezettel kapcsolatban számos munkavállalói érdekvédelmi szervezet fejtette ki aggályait, ám Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő és Lázár János fideszes frakcióvezető is hangsúlyozta, hogy egyelőre csak munkaanyagról van szó. A tervezetet egyébként a tárca szakértői írták, azt a kormány még nem tárgyalta, így nem is tekinthető kormányzati álláspontnak.

Az egyeztetések első szakaszában az NGM írásban várta a javaslatokat a munkavállalói érdekképviseletektől, amelyeket augusztus 5-ig kellett beküldeni. Ennek lezárultával kezdődött meg ma a tárgyalóasztaloknál a személyes konzultáció a szakszervezeti képviselőkkel.

„A csütörtöki konzultációt az egyeztetések első fordulójának tekintjük” – nyilatkozott a Világgazdaságnak a meghívottak listáján szereplő Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke hozzátette: „Nem tagadom, hogy van egy olyan félelmem, mely szerint egy találkozóval szeretné a tárca kipipálni az egyeztetést.

Mi azonban azt gondoljuk, hogy a munkavállalókkal és a munkáltatókkal történő találkozó után a jövő héten egy háromoldalú egyeztetéssel kell folytatni a megbeszéléseket. A tervezet jelenlegi formájában nagyon hátrányos a munkavállalóknak, ám vannak benne elfogadható pontok, és a kifogásaink is néhány ponton megegyeznek a munkaadók javaslataival. Ez is indokolja azt, hogy háromoldalú egyeztetésre van szükség. A mostani konzultációt mi egy normál egyeztetési menet első lépcsőjének tekintjük” – tette hozzá Pataky.

A salátatörvény már hatályba lépett

Az Országgyűlés július 4-én fogadta el az új munka törvénykönyvét megelőlegező, munkaügyi tárgyú salátatörvényt, amelynek rendelkezései már augusztus 1-jétől élnek. A változások nagyban érintik a munkaidőt, a pótlékok rendszerét, a szabadságot és a felmondást is. Fontos változás, hogy a cég a termelési igényekhez igazodva heti 36 órára csökkentheti a munkaidőt, később, felívelő időszakban pedig 44 órára növelheti. Jelentősen szigorodott a munkaerő-kölcsönzés is. Itt például nem köthető ki olyan megállapodás, amely megtiltja vagy korlátozza, hogy a munkavállaló a kölcsönzés időszaka után a kölcsönvevő munkáltatóval lépjen munkaviszonyba.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.