A gazdaságkutató legfrissebb elemzése szerint a gyenge belföldi kereslet megnehezíti a költségvetési célok elérését, ugyanakkor javítja a külső egyensúlyt és visszafogja az inflációt. A GKI előrejelzése szerint a folyó fizetési és tőkemérleg aktívuma az idén a mintegy 4 százalékát teszi ki. Az a korábban gondoltnál várhatóan alacsonyabb lesz, éves átlagban 4 százalék alatt marad. Kamatcsökkenésre azonban a bizonytalan nemzetközi pénzpiaci helyzetben egyelőre aligha kerül sor - írja a GKI.
A magyar gazdaság kedvezőtlen növekedési kilátása részben a világgazdasági környezet romlásának következménye. Emellett a magyar gazdaságot különösen rosszul érinti a svájci frank erősödése, mivel ez a növekvő hiteltörlesztési terhek miatt csökkenti a lakosság vásárlóerejét.
Ugyanakkor a GKI szerint az alacsonyabb növekedésben fontos szerepe van a gazdaságpolitikának is, mivel az a második negyedévi adatok szerint a korábban gondoltnál is jobban akadályozta a belföldi kereslet emelkedését. A csak a magas jövedelműek körében emelkedő reálbér nem növelte a fogyasztást, a válságadók pedig a cégek folyó és beruházási keresletét, illetve a hitelfelvételi lehetőségét fogták vissza. "A jelzálog-hitelesek illúziókba ringatása és a probléma folyamatos továbbgörgetése egyelőre csak tartósítani látszik a gondokat" - írja a GKI.
A kutatók szerint a jogbizonytalanság és az előreláthatóság hiánya is közrejátszik abban, hogy az első negyedévben több működőtőke távozott az országból mint amennyi bejött.
A magyar GDP a második negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, ez az egyik leggyengébb teljesítmény az EU-ban - figyelmeztetnek. A magyar ipari termelés júniusban 1,4 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál, miközben az EU egészében a jelentős lassulás ellenére is még 1,7 százalékkal emelkedett. Figyelmeztetőnek nevezi a GKI, hogy miközben a magyar ipari eddig a gazdaság húzóereje volt, szintje az előző hónaphoz viszonyítva március óta folyamatosan csökken, s a rendelések megítélése is romló.
Hozzáteszik, hogy a belföldi piacra termelő ágazatok visszaesése folytatódik, s ebben a második félévben sem várható változás. Negyedik éve csökken az ipar belföldi értékesítése, a kiskereskedelmi forgalom visszaesése pedig öt éve, az építőipari termelésé hat éve tart. Az ipari termelés az idén 5 százalékkal bővülhet a prognózis szerint.
A mezőgazdaságban viszont a tavalyi rossz termést idén kiváló követi, ami a második félévben segíti a GDP-t, a kivitelt, továbbá az infláció mérséklődését is.
Az első félévben a reálbérek a gyermekek utáni adókedvezménnyel együtt 3 százalék körüli mértékben emelkedhettek, ez azonban a magas jövedelműek jellemzően megtakarításra fordított jelentős növekményének és az alacsony, illetve átlagos jövedelműek csökkenő vagy stagnáló reálkeresetének eredője. Ráadásul a hiteltörlesztés terhei már az első félévben is magasak voltak, a reáljövedelem béren kívüli elemei pedig nem, vagy a nyugdíjak esetében csak az infláció mértékében emelkedtek. Így a kiskereskedelmi forgalom még az első félévben is kissé csökkent.
A második félévben - ha maradna a 240 forint körüli frank-árfolyam - mintegy 200-250 milliárd forinttal nőnének a lakosság hiteltörlesztési terhei, ami közel megegyezik a magánnyugdíjpénztárak által kifizetendő reálhozammal. Ez viszont azt jelenti a GKI szerint, hogy a fogyasztás utóbbitól várt második félévi emelkedése elmaradhat. A beruházások pedig a második félévben már stagnálhatnak.
