Sorra javulnak a régiós hitelminősítések

Miközben néhány fejlett ország hitelbesorolásán rontottak a minősítők, a feltörekvők – ezen belül is szűkebb régiónk – kedvező híreket kaptak. Legutóbb Csehország szuverén adósságát sorolta két fokozattal feljebb a Standard & Poor’s, igaz, a lépés mögött módszertani változások is álltak, így csak részben tükrözi a gazdaság teljesítményét. Ám az indoklásban szerepelt az ország szilárd növekedési kilátása, illetve a kiegyensúlyozott kormányzás, amelyet a válság során is tanúsított.

A miénknél már most is öt fokozattal kedvezőbb szlovák minősítéshez közben pozitív kilátást rendeltek, azaz várhatóan tovább növekszik északi szomszédunk előnye. A felminősítési tendenciát tehát nem akasztotta meg, hogy eközben az Egyesült Államok elveszítette évtizedek óta egyértelműnek tekintett AAA-s besorolását az S&P-nél. Az augusztus eleji lépés előtt egy hónappal Észtország és Románia, májusban pedig Bulgária és Litvánia besorolásának a kilátásán javított az amerikai intézet.

Az alacsony adósságállomány minden esetben kiemelt szerepet játszott a döntésben, ezzel Magyarország nem büszkélkedhet. Az S&P egyelőre nem is javított hazánk besorolásán, de megtette ezt még júniusban a Fitch Ratings. Igaz, egyelőre csak a negatív, azaz leminősítést kilátásba helyező kilátást változtatta stabilra, arról egyelőre nincs szó, hogy bármelyik cégnél küszöbönállna a magyar felminősítés.

Az mindenesetre előnyös számunkra, hogy a környező gazdaságok egyre kedvezőbb megítélés alá esnek. Az olyan, korábban befektetésre nem ajánlott papírok is kikerültek a „bóvli” kategóriából, mint a bolgár államkötvények, amelyeket a Moody’s július vége óta magasabb kategóriába sorol, mint a magyart.

A magyar felminősítést késleltetheti a devizaadósok nagy aránya és a jelentősen megerősödött svájci frank kombinációja. Bár a minősítők az államadósságra koncentrálnak, a válság során – például Írország esetéből is – kiderült, hogy a lakossági és vállalati eladósodás nem kezelhető függetlenül attól. Pozitívum viszont, hogy az Orbán-kormány elkötelezettnek mutatkozik tavasz óta a költségvetési célok mellett. Ezt a benyomást erősítheti, hogy a várakozásoktól elmaradó növekedésre szinte azonnal kiigazítást helyezett kilátásba.

Magyarország régión belüli pozícióját azonban a GDP-arányos adósságmutató még sokáig rontani fogja. Hiába sikerült a magán-nyugdíjpénztári vagyon-nal 80 százalék alá vinni a rátát, ez még mindig kiugró. Most is bő 20 százalékponttal magasabb, mint az utánunk következő Lengyelországé. Az adósságállománynak nagyobb a tehetetlensége, mint a legtöbb folyó jellegű adatnak, az ideihez hasonló, egyszeri tételek mellett pedig jobbára kiugró növekedéssel lehetne gyorsan letornászni, erre egyelőre kevés az esély.

Az elmúlt időszakban egyre ritkábban került szóba, hogy hazánkat további leminősítés fenyegetné. Inkább olyan vélemények láttak napvilágot, amelyek szerint előbb-utóbb a besorolás javítása következhet, ez azért is fontos, mert még mindig a befektetésre ajánlott kategória legalsó osztályzatát érjük el mindhárom nagy minősítőnél. B. D.

Az euró segítene

Fontos szempont a minősítéseknél az eurózónához történő közeledés, annak ellenére, hogy mostanra világossá vált: a közös valuta sem jelent garanciát a prudens gazdálkodásra. Több ország értékelésében is szerepelt, hogy a csatlakozás tovább javítaná a stabilitást. Hazánkon ez a tényező nem segít, mivel csak homályos tervek vannak a csatlakozásra.