BUX 42,682.12
+1.85%
BUMIX 3,964.67
+0.11%
CETOP20 1,960.74
0.00%
OTP 10,740
+1.51%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.76%
+0.85%
0.00%
ZWACK 17,450
-0.29%
0.00%
ANY 1,640
0.00%
RABA 1,165
0.00%
+3.56%
+0.37%
+0.62%
0.00%
OPUS 190.4
-1.45%
+5.88%
-1.10%
0.00%
+4.28%
OTT1 149.2
0.00%
+2.54%
MOL 2,868
+1.20%
0.00%
ALTEO 2,400
+0.42%
0.00%
+2.82%
EHEP 1,545
-6.08%
-0.70%
-0.63%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.81%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
+0.48%
0.00%
+3.45%
0.00%
+0.31%
+7.14%
GOPD 9,020
0.00%
OXOTH 3,740
+1.08%
+5.91%
NAP 1,228
+0.16%
+22.22%
+0.48%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Svájc is eurót szeretne?

Borúsabb gazdasági kilátásokat jelzett előre Svájc számára a világhírű zürichi műszaki főiskola (ETH) konjunktúrabarométere. Az euróövezet válsága miatt megállíthatatlanul erősödő frank számos előnyt jelent a svájci fogyasztóknak, de egyben mind fenyegetőbb veszélyt is a kulcsfontosságú export számára.

Több mint két éve – egészen pontosan 2009 áprilisa óta – a legnagyobb visszaesést szenvedte el az ETH konjunktúramutatója, a KOF-index: 0,19 ponttal, 2,04-ra gyengült júliusban. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés ugyan fennmaradhat Svájcban, de valószínűleg veszít lendületéből az elkövetkező két negyedévben. A KOF egyik munkatársának összehasonlító számításai szerint ugyanakkor a frank erősödésének várhatóan nem lesznek drámai hatásai: a 80-as években a svájci fizetőeszköz 22 százalékot erősödött az ECU-vel szemben, de a gazdaság gyorsan kilábalt az emiatt keletkezett exportviszszaesésből.

A cégeket azonban egyelőre nem vigasztalják az ilyen történelmi példák. A frank ijesztő erősödése miatt hirtelen már az euró bevezetése sem számít tabu témának egyes politikai és gazdasági körökben – írja a Spiegel Online. Miközben április elején még 1,30 frankot adtak egy euróért, időközben már csupán 1,15 frankot ér az uniós fizetőeszköz. Csak viszonyítási alapként: 2007-ben még 1,70 frankot ért az euró.

Az euróövezeti válság miatti frankerősödés nagy örömet okoz számos svájci fogyasztónak: egy németországi bevásárlókörúton szinte bagóért juthatnak bármihez a hazai árszínvonallal összehasonlítva. Az exportra dolgozó cégek ugyanakkor szenvedő alanyai az árfolyamok alakulásának. Alapvetően két választásuk van: vagy drágítják külföldön termékeiket a frank erősödésével párhuzamosan, vagy lemondanak a profit nagy részéről. Ráadásul a kivitelre dolgozó cégek mellett egy másik fontos ágazat, a turizmus is nehéz helyzetbe került: sok nyugat-európai polgár számára egyre megfizethetetlenebbé válik egy alpesi nyaralás.

A média, a pártok és a cégek is kongatják a vészharangot. Megoldási javaslatokból nincs hiány. Egyes pártok az euró bevezetését fontolgatják, mások pedig megtiltanák a bankoknak a valutaspekulációval kapcsolatos műveleteket. Ezek megvalósítására jelenleg azonban minimális esély sem látszik.

Sokkal érdekesebb az a felvetés, hogy fix árfolyammal kötnék a frankot az euróhoz. Ehhez arra lenne szükség, hogy a svájci központi bank (SNB) meghatározzon egy árfolyamcélt, és ennek fenntartása érdekében frankeladással próbálja meg befolyásolni a piacot, különös tekintettel az euróra. Az ötlet megvalósítását nehezíti, hogy az euróügyletek napi volumene túl nagy ahhoz, hogy az SNB önmagában érdemi hatást gyakoroljon rájuk.

Ahogy azt többen is megállapították, Svájc gyakorlatilag a saját sikerességének áldozatává vált. A gazdaság versenyképessége, az ország rendkívül jó imázsa, valamint az eurózóna gyengélkedése miatt nem lehet arra számítani, hogy a frank egyik napról a másikra számottevően gyengülni fog. Még akkor sem, ha az SNB a Fedhez hasonló stílusú pénznyomtatásba kezdene. Az exportőrök így egyelőre csak azzal vigasztalhatják magukat, hogy az erős hazai fizetőeszköznek köszönhetően a külföldi beszállítók alkatrészei is olcsóbbak lettek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek