PSZÁF: Több száz panasz érkezett a reálhozamokról

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke úgy vélte nem csak minden lakossági kölcsönre, de a mikrocégekre is alkalmazni kellene ezeket az új feltételeket, mivel utóbbiaknál a vállalkozó és a vállalkozás vagyona gyakorlatilag ugyanaz, és a banki kapcsolatrendszerük sem különül el egymástól.

"A PSZÁF-nak az a javaslata, hogy a hitelkamat meghatározása is legyen mindenki számára átlátható" - fogalmazott az elnök.

Szász Károly az interjúban azt mondta: rosszul esett neki, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Európai Bankfelügyelethez fordult a devizahitelezés nyomán kialakult nehéz helyezet miatt. "Amikor a politika ilyen szakmai szervezeteket szólít meg nyíltan, akkor azt kockáztatja, hogy a szakmai válaszok olyan közegbe kerülnek, amelyekben nehezen értelmezhetővé válnak, s politikai motivációk sejlenek fel a háttérben" - fogalmazott a PSZÁF elnöke.

A miniszter helyében Szász Károly az Ecofinhez, az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereink tanácsához vagy a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz, esetleg az Európai Bizottsághoz fordult volna.

A devizahitelezéssel összefüggő problémák felelősei között az akkori kormányzatot, a szabályozó hatóságokat, a bankokat említette, valamint azokat a fogyasztókat, akik szerződéseiket előzetesen nem olvasták el. Megjegyezte, amikor 2004 májusában távozott a PSZÁF éléről, akkor a lakossági hitelállománynak mindössze 4 százaléka volt devizaalapú, az is többnyire euróhitel volt.

Szász Károly szerint Simor András jegybankelnöknek észre kellett volna vennie, hogy a devizahitel-állomány kontroll nélküli bővülése az egész bankrendszert veszélyeztetheti, fel kellett volna ismernie a nemzetgazdasági kockázatokat.

Az interjúban az elnök elmondta, hogy több százan fordultak eddig a PSZÁF-hez a reálhozammal és a tagdíj-kiegészítéssel kapcsolatos panaszokkal.