"Óriási kár történt" - idézte a moszkvai lap James Sherr-t, a londoni Russia and Eurasia program szakértőjét. A szakértő szerint az ügyből szinte biztosan Oroszország jön ki győztesen és nagyobb eséllyel folytathatja a vámunió bővítését Kazahsztán és Fehéroroszország irányába. Mint arról beszámoltunk, Moszkva Ukrajna számára is erőteljesen ajánlotta a vámszövetségbe történő belépést, mi több, ezt szabta feltételként a 2009-ben Timosenko által kötött gázszerződés módosításához.
Ukrajna következetesen ellenállt az erre irányuló kísérleteknek és az a célja, hogy semmisnek mondják ki a Gazprommal kötött szerződést, ha Oroszország nem enged, ez az egyetlen út a kondíciók módosításához. Szakértők szerint maga a Timosenko ítélet is részben ezt a célt szolgálta.
Másképp látja a várható fejleményeket Alekszej Lescsenko, a Gorschenin Institute alelnöke. Az elemző szerint Oroszországnak a befolyása növelését célzó intézkedései ugyan konfliktusokhoz és kvázi önkényuralmi rendszerek kialakulásához vezethetnek a szomszédos országokban, de ez nem feltétlenül jelent oroszbarát rezsimeket.
Orosz politikai szakértők és elemzők szerint "ukranizálódás" akkor megy végbe, amikor a politikai ellenzék gazdasági populizmussal igyekszik széles körű támogatásra szert tenni, ami destruktív egy állam gazdaságára nézve. Az ilyen politika lehetősége még ma is fennáll Oroszországban, de tipikusabb a szegényebb lakosságú társadalmak esetében. Ukrajnában azonban a szegények aránya a lakosságon belül - orosz mércével mérve - jelentősen meghaladja az 50 százalékot, ami stabil populista többséget biztosít. A modern Oroszországban viszont a szegények aránya a lakosságon belül 15 százalék alá csökkent, Moszkvában is kevesebb mint 10 százalék. És miközben Oroszország az autokratikus rezsimeket támogatja a FÁK partnereinél, az EurActiv elemzése szerint fennáll a veszély, hogy Ukrajna nem egy második Fehéroroszországgá, hanem éppen egy második Grúziává válik.
