Eurómentés brit nemmel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságJelen állás szerint maximum 170 milliárd euróval támogatják meg az EU-tagállamok a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) bilaterális kölcsönök keretében annak érdekében, hogy az intézmény szükség esetén különböző programok formájában pénzt tudjon juttatni a súlyosan eladósodott euróövezeti tagállamoknak – derült ki a zóna pénzügyminisztereinek hétfő esti telefonkonferenciája után.
Jean-Claude Juncker, a Eurogroup elnöke szerint 150 milliárd eurót az euróövezeti tagállamok biztosítanak majd: ezen belül a legnagyobb részt, összesen 45 milliárd eurót a Bundesbankon keresztül Németország állja majd. Ezen felül négy nem euróövezeti tagállam – Svédország, Dánia, Lengyelország és Csehország – nyilatkozott úgy, hogy hajlandó beszállni a programba az euró stabilitásának biztosítása érdekében. Ők összesen mintegy 20 milliárd eurónyi kölcsönt adhatnak az IMF-nek, ezen belül például Dánia 5,4, Csehország pedig 3,5 milliárdot vállalhat majd. Ehhez azonban néhány tagállam esetében a parlament jóváhagyása is szükséges – a cseh kormány például komoly ellenállásra számíthat a törvényhozásban –, így egyelőre kétséges, hogy összejön-e a 170 milliárd euró.
A magyar kormány már korábban világossá tette, hogy nem fog részt venni a programban. Orbán Viktor miniszterelnök ezt azzal indokolta, hogy az IMF–EU mentőprogramokban érintett
országoknak nem kell fizetniük
a washingtoni székhelyű szervezetnek.
Ami lényegesen nagyobb csapás az EU-nak, hogy a britek egyelőre nem hajlandók fizetni, és a jövő januári G20-csúcs döntéseitől teszik függővé, hogy mennyivel járulnak majd hozzá az IMF megerősítéséhez. Nagy-Britannia tehát az elmúlt másfél hétben nemcsak a fiskális unió EU-szerződésen belüli létrehozására vonatkozó elképzeléseket, hanem az IMF 200 milliárd eurós megtámogatásának a tervét is keresztülhúzta – a briteknek 25 milliárd euróval kellett volna utóbbihoz hozzájárulniuk brüsszeli tervek szerint.
A Cameron-kormány EU-szkepticizmusának veszélyeire figyelmeztetett tegnap húsz vezető brit üzletember a Telegraph-ban közzétett nyílt levelükben. Ebben többek között arra utaltak, hogy a kabinet politikája nyomán közvetve veszélybe kerülhet hárommillió munkahely egy része – ennyi állás függ ugyanis az európai partnerországokba irányuló exporttól.
Eközben az Európai Központi Bank (EKB) is megkongatta a vészharangot: a napokban nyilvánosságra hozott jelentése szerint az euróövezet pénzügyi stabilitása olyan mértékben veszélyeztetett, amire csak a Lehman-válság legrosszabb pillanataiban volt példa. Az év második felében jelentősen nőttek a kockázatok, mint ahogy annak a valószínűsége is emelkedett, hogy nagybankok omlanak majd öszsze a válság terjedése nyomán.
Mario Draghi, a jegybank elnöke ezzel párhuzamosan arra figyelmeztetett, hogy 2012 első negyedévében „nagyon jelentős, ha nem példa nélküli” nyomás várható az euróövezeti kötvénypiacokon, mivel több százmilliárd eurónyi adósságot kell majd refinanszírozni.
