Földön, vízen, levegőben

Nem üzletelhet átláthatatlan hátterű cégekkel, és néhány dolgot, amit eddig eladhatott, azt ezentúl csak koncesszióba vagy vagyonkezelésbe adhatja az állam és az önkormányzat. Ez áll a nemzeti vagyontörvény tervezetében.

Csővezetékek működtetése, vasúti személy- és áruszállítás, helyközi buszjáratok vagy éppen a közterek alatti mélygarázsok építése és üzemeltetése – néhány dolog, amely a nemzeti vagyonról szóló új törvénytervezet értelmében az állam vagy

az önkormányzatok kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik majd. A jövőben csak koncesszió formájában, külön törvényben szabályozva engedheti át az állam időlegesen a jogot mindezekre. Vagyis fizet valamekkora összeget egy piaci szereplőnek, hogy lássa el a feladatot, az a szereplő pedig helyi monopolhelyzetre tehet szert,

és ki kell gazdálkodnia a többi költséget. Ugyanide, a konceszsziós kötelesség alá tartozik még egyebek mellett a csatornák, regionális közművek létesítése és működtetése, a nemzetközi kereskedelmi repterek működtetése vagy a bányászati kitermelés is. Néhány kivételt is említ a törvény, például szerencsejátékot koncesszió nélkül kizárólag állami cég szervezhet, víziközművet pedig koncesszió nélkül is üzemelthethet önkormányzati vagy állami cég. A halászat nem számít kizárólagos állami tevékenységnek, még az állami vagyonként nyilvántartott vizekben sem.

A tervezetet jegyző fejlesztési tárcától nem hivatalosan úgy tudjuk, álláspontjuk szerint nem hoz nagy változást a vagyonkezelésbe az új szabályozás. Információink szerint ugyanakkor a földgázvezetékek vagy mondjuk a mélygarázsok üzemeltetése nem kizárólagosan állami feladat, és a vasúti teherszállítás is magánkézben van jelenleg.

A jogszabálytervezet bevezeti az átlátható hátterű cégek fogalmát is, s előírja, hogy az állam és az önkormányzatok a nemzeti vagyont illetően csak magánszemélyekkel vagy átlátható, „nem offshore” cégekkel szerződhetnek, még koncesszióra is. Átlátható cégnek minősül, némileg leegyszerűsítve, amelynek a tulajdonosi szerkezete megismerhető, az adóilletékessége Európában vagy a fejlett világ országaiban van, illetve olyan államban, amellyel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van hazánknak. Ha az állammal szerződni akaró cégben egy másiknak 25 százalékot meghaladó részesedése van, akkor annak ugyanezeknek a feltételeknek meg kell felelnie. Tehát a ciprusi, luxemburgi, svájci hátterű cégek is átláthatónak minősülnek, ami azért lehet érdekes, mert kormányzati szereplők a jegybankelnököt éppen a ciprusi

cége miatt nevezték offshore-lovagnak.

A javaslat szerint a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdonban lévő dolgok nem adhatók el. Idetartoznak az utak, terek, parkok, vizek, barlangok, ásványkincsek, a Szent Korona és az Országház. Szintén nem eladható, de akár bérbe vagy vagyonkezelésbe adható az úgynevezett kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon, ehhez tartoznak különböző épületek, műemlékek és az állami cégek is. Az egyéb vagyonelemek feltételekkel értékesíthetők, de csak versenyeztetéssel és csak átlátható cégeknek, szervezeteknek. Az ingyenes átadást is engedélyezné a jogszabály, de a fenntartónak vállalnia kell, hogy tizenöt évig megtartja, megóvja és működteti, amit

így szerzett. Lehetővé teszi továbbá a vagyon ingyenes átadását állam és önkormányzat között, valamint elővásárlási jogot ad az államnak az önkormányzati ingatlanokra. Azaz ha az

állam úgy akarja, egy önkormányzati testület nem tudja eladni az épületeit magánbefektetőknek.

A törvény, ha a parlament megszavazza, ez év utolsó napján lép hatályba. A javaslatban írtak nem érintik a hatálybalépés előtt – ahogy a jogszabály fogalmaz – „jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat”, de a különböző szerződések meghoszszabbítása már mind új jogviszonynak minősül, így azokra érvényesek lesznek a rendelkezések.